Ajánló
Ütközés okozta a Szojuz hibáját
Egy asztronauta egy napi levegőszükségletét durvánkilenc deciliter vízből tudják az ISS-en előállítani
Szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást (ISS) a bajkonuri Szojuz-baleset miatt – jelentette ki tegnap Szergej Krikaljov a Cskalovszij katonai reptéren tartott sajtótájékoztatóján. A Roszkoszmosz állami űrvállalat „emberes” űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója ugyanakkor azt is aláhúzta, az orosz és amerikai szakemberek mindent megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen. Beszélt arról is, a Szojuz MSZ–10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és a második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért eredeti röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része is. Hozzátette, az állami bizottság vizsgálatának eredményei a hónap utolsó harmadában válhatnak ismertté. Mint azt tegnap megírtuk, csütörtökön, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre az ISS-re elindított Szojuz MSZ–10 orosz űrhajó legénysége. A fedélzeten lévő orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hague épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérő kabinban.
Mivel a Szojuz rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető, fölvetődik, mi lesz az ISS-en lévő űrhajósokkal – mondta lapunknak Kovács István, az egyik legnagyobb hazai űrtechnológiai cég munkatársa, aki szerint nem kizárt, hogy az űrállomásra ellátmányt fuvarozó következő Progressz rakétát is a tervezettnél később lövik fel. Elmondta, az ISS-en folyamatosan tartalékolnak vizet és élelmet, de ennek pontos mértéke – bár arról sokféle hír kering a világban – nem tudható. A mérnök kérdésünkre pusztán egy aspektus felől vizsgálta meg az emberek helyzetét: egy asztronauta egynapi oxigénszükséglete durván kilenc deciliter víz elbontásával biztosítható. Mivel jelenleg hárman tartózkodnak odafent, kiszámolható, mennyi vízre lesz szükségük. Utalt rá, nem ez az egyetlen módja az oxigéntermelésnek, s az elhasznált vizet is ki lehet nyerni, de azért a készletek nem végesek, s egyre fogynak. Hozzátette, az ISS-t vész esetén viszonylag gyorsan el lehet hagyni, s az állomás ember nélkül is képes működni, de ez az opció remélhetően csak az utolsó utáni megoldásként vetődik fel a mérnökök és a döntéshozók fejében.
Mivel a Szojuz rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető, fölvetődik, mi lesz az ISS-en lévő űrhajósokkal – mondta lapunknak Kovács István, az egyik legnagyobb hazai űrtechnológiai cég munkatársa, aki szerint nem kizárt, hogy az űrállomásra ellátmányt fuvarozó következő Progressz rakétát is a tervezettnél később lövik fel. Elmondta, az ISS-en folyamatosan tartalékolnak vizet és élelmet, de ennek pontos mértéke – bár arról sokféle hír kering a világban – nem tudható. A mérnök kérdésünkre pusztán egy aspektus felől vizsgálta meg az emberek helyzetét: egy asztronauta egynapi oxigénszükséglete durván kilenc deciliter víz elbontásával biztosítható. Mivel jelenleg hárman tartózkodnak odafent, kiszámolható, mennyi vízre lesz szükségük. Utalt rá, nem ez az egyetlen módja az oxigéntermelésnek, s az elhasznált vizet is ki lehet nyerni, de azért a készletek nem végesek, s egyre fogynak. Hozzátette, az ISS-t vész esetén viszonylag gyorsan el lehet hagyni, s az állomás ember nélkül is képes működni, de ez az opció remélhetően csak az utolsó utáni megoldásként vetődik fel a mérnökök és a döntéshozók fejében.