Ajánló
„Újszerű hadviselés folyik Európa ellen”
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tegnapi ülésén elfogadott állásfoglalásábanarra kérte fel a kormányt, hogy 2020-at nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének
Napjainkban újszerű, 21. századi hadviselés folyik Európa ellen, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni – mondta Kövér László pénteken, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) budapesti plenáris ülésén. Az Országgyűlés elnöke az MTI híradása szerint kiemelte: az újszerű hadviselés célja az európai közösség természetes identitásának felszámolása, amelynek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni sem az érdekeiket, így könnyebben uralhatók.
A házelnök szerint az európai politika felszíne alatt az identitásvédelem és az identitásrombolás politikai, gazdasági és szellemi erőinek példátlan összecsapása zajlik. Ennek végső célja a semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkező, nemzetek szuverenitását és az országok demokratikus döntéshozatali struktúráit elimináló háttérhatalmak világkormányzásának megvalósítása – tette hozzá. Kövér László elmondta, rossz hír, hogy az európai emberek védelmére hivatott Európai Unió vezetése ebben a küzdelemben az identitásrombolók pártjára állt. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy „ez az uniós garnitúra” az európai parlamenti választásokon leváltható, ezáltal esély nyitható Európának és az európai embereknek, hogy ne vesztesei legyenek annak a geopolitikai küzdelemnek, amelyben az EU jelenlegi vezetői elárulták őket.
Kövér László azt javasolta, hogy a KMKF 2020-tól minden év márciusában fogadjon el az előző évre vonatkozóan egy közép-európai magyar identitásvédelmi jelentést, amelyet a szomszédos országok kormányai, valamint az unió vezető testületei rendelkezésére bocsátanak. Kezdeményezte azt is, hogy a KMKF kérje fel az Országgyűlést, valamint a magyar kormányt, hogy 2020-at nyilvánítsa a magyar nemzeti összetartozás évének.
Az ülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, „a magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak”. Egyúttal a magyar közösségek jogainak védelmét ígérte.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is meg fogja vétózni a NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja a Kijev európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját.
Beszélt arról, hogy a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal. Úgy vélte: az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorja lett.
A tárcavezető elmondta: az elmúlt tíz évben hazánk és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, ez pedig olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is. Közölte, hogy idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat.
Az ülésen elfogadott állásfoglalása szerint a KMKF kiemelten fontosnak tartja az összmagyar érdekképviselet biztosítását az Európai Parlamentben, ez ugyanis napirenden tudja tartani Brüsszelben a magyar közösségek számára fontos témákat. A fórum egyúttal üdvözölte, hogy az EU Bírósága hatályon kívül helyezte a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés elutasítását, és javasolta, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen.