Újabb baloldali nyomásgyakorlás

Többnyire pozitívan fogadták az Európai Néppártban (EPP) azt a szerdai kompromisszumos döntést, amely szerint a Fidesz felfüggeszti a tagsággal járó jogait, amíg a pártcsalád által megbízott „bölcsek tanácsa” értékeli a magyarországi helyzetet. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint a döntés lehetőséget ad a Fidesznek, hogy „teljes mértékben eloszlassa a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy osztja-e az EPP közös értékeit”. Silvio Berlusconi, a Forza Italia elnöke – aki a vitában a Fidesz mellett állt ki – szintén jó megoldásnak nevezte a kompromisszumot.

Szájer József fideszes EP-képviselő az MTI-nek sikertelennek nevezte az említett „manővert”, amely a néppárt baloldali része, illetve a szocialisták és a liberálisok részéről Magyarország és a Fidesz bevándorláspolitikája ellen irányult. Az említett politikai erők képviselői valóban elégedetlenek voltak. Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezető szerint a megállapodás politikai trükk, amivel az EPP elvesztette az erkölcsi tekintélyét Európa vezetésére. Hasonlóan fogalmazott Ska Keller zöldpárti csúcsjelölt, aki szerint a Néppárt csak az időt húzza.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga elnöke azt mondta, abszurdnak találja az eljárást, mert a magyar miniszterelnök „népe jogait, jólétét, munkáját és biztonságát védi”. Hozzátette azt is, hogy megerősítette Orbán Viktornak az iránta és a magyar nép iránt érzett elismerését és barátságát. Zdzislaw Krasnodebski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, az EP alelnöke tegnap azt mondta, lehetséges, hogy az EP-választás után a Fidesz végül az „eurorealista” Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióhoz csatlakozik, mivel a néppárti tagság kompromisszumos felfüggesztése csak átmeneti megoldás. Krasnodebski úgy látta: az EPP „egyfajta válságon fog átmenni”, a pártcsalád jobb szárnya le fog válni, mert az európai jobboldal politikailag egyre vonzóbb lesz.

Tegnap egyébként az Európai Parlamentben is szó volt Magyarországról, a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságban (LIBE) ugyanis a Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás állása is téma volt. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke – és az európai szocialisták csúcsjelöltje – elmondta, a testület továbbra is osztja a jogállamiság, az emberi jogok és a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét, s újabb problémák is felmerültek. A hazánkról szóló jelentés szerzője, a holland zöldpárti Judith Sargentini sérelmezte, hogy a soros elnök Románia nem hajlandó lépni ebben az ügyben vagy legalább megfelelő tájékoztatást adni az állásról.

Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke az MTI tudósítása szerint alaptalannak nevezte a magyar helyzettel kapcsolatos aggályokat, a felsoroltak szerinte mindössze néhány NGO híresztelésein alapulnak. Kiemelte, elfogadhatatlan, hogy a szakbizottság üléseit sorozatosan politikai kampányolásra használják fel, ezt a szappanoperát pedig mindenki unja. Gál szerint Timmermans teljes tévedésben van, messzemenően eltávolodott a feladatától, mivel nem egy újabb Magyarország-meghallgatásra hívta meg a LIBE, hanem azért, hogy szárazan, objektívan beszámoljon a magyar hetes cikkely szerinti eljárás állásáról. Hozzátette: „ez azt bizonyítja, hogy az eljárás rég elvesztette minden objektivitását, s semmi más, mint a parlamenti baloldal nyomásgyakorlásának eszköze, egy politikai játék”. „Kétségbeesett küzdelem azért, hogy mielőtt Sargentini eltűnik a politika – és remélem a történelem – színpadáról, még egy jót rúgjon belénk. Egyértelműen arról szól, hogy büntetni akarnak minket, mert nem akarunk beállni a fősodorba a bevándorláspolitikánkkal” – mondta Gál.

Hasonló cipőben járt az osztrák koalíció

Orbán Viktor az Európai Néppárt szerdai ülése után beszélt arról, hogy kompromisszumos javaslatként terjesztették be az „osztrák forgatókönyvet”. Ezzel arra utalt, hogy 2000-ben komoly szankciókkal fenyegették a Wolfgang Schüssel vezette Osztrák Néppártot (ÖVP), amiért koalícióra lépett a Jörg Haider vezette jobboldali Szabadságpárttal (FPÖ). Akkor tizennégy uniós tagállam el akarta szigetelni Ausztriát, majd kétoldalú szankciókat javasoltak, később pedig megbíztak „három bölcset”, – Martti Ahtisaari volt finn államfőt, Marcelino Oreja volt spanyol külügyminisztert és Jochen Frowein német nemzetközi jogászt –, akik arra jutottak, hogy a bécsi kormány tiszteletben tartja az uniós normákat és értékeket. A szankciókat később feloldották.

A magyar kormány két barátja és egy kritikusa került be a „bölcsek tanácsába”, amely a következő hónapokban vizsgálódni fog

Herman Van Rompuy

Belga politikus, 1947-ben született Etterbeekben, a Flamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V) politikusa. 2008 decemberében, Yves Leterme lemondása után kapott megbízást kormányalakításra, majd 2009 novemberében megválasztották az Európai Tanács elnökének, ezt a tisztséget 2014 végéig töltötte be. Ő az első politikus, akit a lisszaboni szerződés életbe lépése óta megválasztottak főállású ET-elnöknek, korábban is ugyanis a soros elnök ország vezetője töltötte be ezt a tisztséget és nem volt semilyen különleges hatalma. Herman Van Rompuy a magyar kormánnyal szemben kritikus néppárti politikusok közé tartozik, az elmúlt hetekben kezdődött vitában is arra álláspontra helyezkedett, hogy a Fideszt ki kell zárni a pártcsaládból, mert „egyértelmű, hogy amit Orbán csinál, az teljesen ellentétes az Európai Néppárt értékeivel”.

Hans-Gert Pöttering

Német politikus, 1945-ben született Bersenbrückben, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. 1979-től egészen 2014-ig tagja az az Európai Parlamentnek, 1999-től 2007-ig az Európai Néppárt frakcióvezetője, 2007-től 2009-ig az EP elnöke. 2010-től 2017-ig a CDU-hoz közeli Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) elnöki tisztségét töltötte be. 2013-ban vette át a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. „Mindent megtett azért, hogy Magyarország végre visszatérhessen Európa népeinek abba a közösségébe, amelyhez ezeréves történelme köti” – mondta róla Orbán Viktor. Önéletrajzi kötete 2016-ban jelent meg magyarul, ennek kapcsán a kormányfő azt mondta, pozitívan tekint a KAS magyarországi tevékenységére, mert az hozzájárul ahhoz, hogy Németországban megismerjék a magyar belpolitikai folyamatokat és a kormány tevékenységét.

Wolfgang Schüssel

Osztrák politikus, 1945-ben született Bécsben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. 1989 és 2000 között Ausztria gazdasági, majd külügyminisztere és alkancellárja, 2000-től 2007-ig kancellárja. Az ÖVP frakcióját 2006-tól 2011-ig vezette. 2000-ben, és a 2002-es előrehozott választások után is a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított koalíciót, ezért pártja néppárti tagságának, sőt Ausztria uniós tagságának felfüggesztése is fenyegette. Orbán Viktor kormányfőként ebben az időszakban is kiállt Schüssel mellett, aki pedig a 2010 utáni vitákban támogatta a magyar kormányt. 2006-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. 2012-ben egy budapesti konferencián azt mondta, a kormány jó irányba halad. 2015-ben Orbán Viktor is meghívást kapott Schüssel nagyszabású, zártkörű bécsi születésnapi ünnepségére.