„Új kezdetet akarunk”

A szabadság nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz – hangsúlyozta a kormányfő március 15-e kapcsán (Fotó: Hegedüs Róbert)

„Szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója. Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról” – fogalmazott a miniszterelnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett állami rendezvényen a Múzeumkertben. Orbán Viktor hangsúlyozta: azt kívánják Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól, és vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat. „Azt kívánjuk, hogy hulljon le a szemükről a hályog, hogy lássák és értsék: keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel.

A kormányfő kiemelte: március 15. a nemzeti egység ígérete, és arra emlékeztet, hogy a hétköznapi könyöklés és hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös nemzeti cél, amely összetart bennünket. „Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját, független államában” – mondta, kiemelve: a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való. Szerinte van úgy, hogy a kiegyezés valóságában kell élnünk, de Kossuth Lajossal álmodunk, és van úgy, hogy szétszóratásban kell élnünk, de közös hazáról álmodunk. „Nem volt, nincs és nem is lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna” – hívta fel a figyelmet.

A közelgő európai parlamenti választással összefüggésben azt mondta, egyetlen nemzet sem akarhat mást, mint ami történelmének lényege. Felidézte: „Mi, magyarok voltunk azok, akik 1848-ban a legtovább harcoltunk, illetve azok is, akik 1956-ban szembefordultunk a szovjet ármádiával, a világ legnagyobb hadseregével. Azok is mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország déli határainál, és azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda” – szögezte le. Szavai szerint új kezdetre van szükség, hogy megállítsuk a kontinens hanyatlását, hogy véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, és Európa újra az európaiaké lehessen.

Úgy vélte, Magyarország egy fantasztikus ország, gyönyörű helyen, különleges kultúrával és tehetséges emberekkel, és szeretni Magyarországot annyit tesz, mint újra és újra egyesíteni a magyarokat. „A magyarokat csak a szabadság zászlaja alatt lehet egyesíteni. Magyarországon ha szabadság van, minden van: boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet. Nekünk a szabadság nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz” – fogalmazott. Megjegyezte: mi, magyarok ma is egyszerű dolgokat akarunk éppúgy, mint 1848-ban: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat, szerető családot és munkát, amelynek haszna, értelme és gyümölcse van.

A kormányfő a magyar–lengyel kapcsolatról úgy vélekedett: Lengyelország különleges helyet foglal el a magyarok szívében. „Van, aki szerint két nép ilyen szoros barátsága csak romantikus legenda, és nem fér össze a modern politika kíméletlen törvényeivel. De mi, lengyelek és magyarok ezer éve érzünk így, és úgy hisszük, hogy az élet maga is egy nagy romantikus kaland, amely igazi barátok nélkül fabatkát sem ér” – jelentette ki.

Közös volt a huszadik századi szenvedéstörténetünk, ezért tudjuk, hogyan kell barátnak lenni nehéz időben. Ugyanakkor most egy másfajta jövőre készülünk: egy látványos közép-európai felemelkedésre, hajdan volt nagyságunk megismétlésére. „Egy elsöprő erejű, magasba lendítő, közép-európai reneszánszra készülünk. Most egy felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk, amikor végre úgy élhetünk, ahogyan mindig is szerettünk volna” – hívta fel a figyelmet.

Ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, akkor össze kell kapni magunkat. Hozzátette, amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak. „Azoknak a birodalomépítőknek, akik ki akarják terjeszteni árnyékukat Közép-Európára, azt üzenjük: mindig számolniuk kell az erős lengyel–magyar kötelékkel” – fogalmazott.

Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848–49-ben, most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll – jelentette ki a lengyel kormányfő. Mateusz Morawiecki emlékeztetett: a két nemzet barátsága immár több mint ezer éve tart, a múltban több alkalommal is úgy küzdöttek közösen a szabadságért, ahogy most a jövőért szeretnének. „Egy jobb Magyarországért, egy jobb Lengyelországért és egy jobb Európáért harcolunk, mindazokért, akik hisznek a hazák Európájában, olyan jövőben, amely a közemberért, nem pedig a felsőbb rétegekért lesz” – hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett, százhetvenegy éve a magyar szabadságharcosoknak le kellett tenniük a fegyvert, nemzeti zászlóikat azonban nem adták, azokat inkább felszabdalták, elrejtették, hogy elővehessék majd, amikor a jövő reménysugarai megjelennek. „A mi népeink ilyen zászlódarabokból álltak össze és élnek újra együtt barátságban” – hangsúlyozta. A két ország jobb jövője csak a saját szándékától, akaratától függ. „Ahogy korábban a turul és a lengyel fehér sas elvezetett a jobb jövő, az igazság felé, lassan közeledünk már ehhez” – mutatott rá.

Felidézte azt is, a két ország nagy költői, Petőfi Sándor és Zbigniew Herbert egyaránt azt mondták, hogy az egekből fog jönni a segítség. „Ez legyen az, ami minket összekapcsol, minden magyart, minden lengyelt és az európaiakat” – fogalmazott. Morawiecki beszéde végén Isten áldását kérte a magyarokra és a lengyelekre, valamint hogy „adjon nekünk jobb Európát”.

Függetlenség és önrendelkezés
Kövér: Ma is saját értékeink szerint akarunk élni

A magyarság számára a szabadság ezer esztendeje ugyanazt jelenteti: nem mások, hanem saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni az életünket szülőföldünkön – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Vasváron. Kövér László az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, a magyar szabadság legfőbb biztosítékát mindig a független, önrendelkező és cselekvőképes magyar állam jelentette, ezért harcolt az évszázadok során Bocskai és Rákóczi, ezért küzdöttek az 1848–49-es forradalomban, amely már nemcsak az állami függetlenségből, de az igazságosság és jogegyenlőség eszményéből is valóságot teremtett. 1848 azóta is világos irányt jelöl ki számunkra: hűségesnek maradni önmagunkhoz – mondta. Szólt arról is, hogy a mai Európai Unió alapítói ismerték a nemzetek jelentőségét és a keresztény kultúra erejét, ma is vállalni kell a küzdelmet az Istenért, a hazáért és a családért. Lengyelország és Magyarország együtt válaszol a huszonegyedik század kihívásaira, amelyek közül elsősorban a migrációs válság ösztönözte a két országot, valamint a térség más államait a közös fellépésre – mondta Kövér László a lengyel rá­diónak adott interjúban. (JZs)

Zsigereinkben a szabadság
Kocsis Máté: Birodalmi központ alá rendelnének

Olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük „1848 monumentális épületét”, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől – mondta csütörtök este Kocsis Máté, a józsefvárosi önkormányzat 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepségén. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, „megküzdhetünk azokkal, akik engedelmes, identitás nélküli, nemzeti létükben szétzilált, birodalmi központ alá rendelt egyesült európai népséget akarnak”. A kerület korábbi polgármestere szerint 1848 az újkori magyar szabadság alapkőletételének ünnepe, a haza nagyjai pedig akként építették ezt az országot, hogy semmilyen birodalom ne tudja porig rombolni. Kifejtette, a magyar nemzet önállóságát sokszor érte támadás, a magyarok zsigereiben van, hogy a szabadságot nem adják ingyen, mindig meg kell küzdeni érte. Hozzátette, a magyarok 1848-ban is elérték, hogy fegyverek és erőszak nélkül, pusztán a szavak, a bátorság és a közös akarat erejével Európa rájuk figyeljen. Ma ugyan nem csörögnek kardok, és nem ropognak fegyverek, mégis csatazajt hallani, nem dördülnek birodalmi ágyúk, de röpködnek jelentések és ultimátumok – fűzte hozzá. (JZs)