Trócsányi: 1956 megmozgatta a világ lelkiismeretét

A nemzeti gyásznapon felavatták Fónay Jenő emléktábláját (Fotó: Ficsor Márton)

Emlékezni és emlékeztetni kell 1956 hőseire, mártírjaira, hálával kell gondolni rájuk, akik a szabadságunkat megalapozták – mondta tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter a nemzeti gyásznap alkalmából a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen. Közölte, november 4. nemzeti gyásznap és egyben a hálaadás napja is. A tárcavezető szerint 1956 Európa és a világ lelkiismeretéhez is szólt, „semmi más nem mozgatta úgy meg a szabad világ lelkiismeretét, mint a magyar forradalom”.

Beszélt arról is, hogy a forradalmat és szabadságharcot árulás és olyan megtorlás követte, amelynek kegyetlensége és jogtalansága messze felülmúlt Haynauét. „A félelem és reménytelenség nagyobb volt, mint 1945-ben” – fogalmazott Trócsányi László, majd közölte, 1956. október 23-án a „rémálom„ maga a valóság lett, bujkálni és menekülni kellett. Egy egész nemzedék tűnt el – folytatta –, köztük rengeteg kiváló tehetséges ember. Ezt követően, 1956. november 4. után a diktatúra sötét hónapjai, évei következtek „vérbíróságokkal, kirakatperekkel”.

Kifejtette, 1956-ban sok mindent zászlajukra tűztek a felkelők: ki akarták vívni az emberek szabadságát és a nemzet függetlenségét, s ez a kettő hozta magával a többit, a demokrácia és a jogállamiság kiépítését. Az alaptörvényt idézve hozzátette, mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki, a szabadság viszont nem egy befejezett tény, hanem folyamat.

A tárcavezető tegnap részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén is a Kisfogház Emlékhelyen. Beszédében kiemelte, vannak olyan hősei a magyar történelemnek, „akik ha meg is haltak, emlékezetünkben tovább élnek, ma is üzennek és a jövőben is üzenni fognak számunkra”. Ilyenek 1956 hősei is, ezért kötelességünk emlékezni rájuk – mondta.

Varga Mihály pénzügyminiszter a KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ által a II. kerületi Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezésen mondott beszédet. Közölte, nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek. A tárcavezető hangsúlyozta, hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket – mutatott rá.

Varga Mihály kifejtette, „nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők”, ezért védjük nemzeti függetlenségünket. Jövő tavasszal „nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett”.

A nemzeti gyásznapon reggel katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 62. évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tisztelegtek az emlékezők az áldozatok előtt. A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál szintén egész nap protokollmentes megemlékezést tartottak.

Röviden

Építsünk hidat címmel közös megemlékezést tartott 1956 mártírjairól a KDNP II. és XVI. kerületi szervezete vasárnap a főváros XVI. kerületé­ben, Árpádföldön a mártírhalált halt Tóth Ilonka szobránál. Kovács Péter a kerület polgármestere (Fidesz–KDNP) az eseményen felidézte: az árpádföldi születésű Tóth Ilonkát 1957 júniusában 24 évesen végezték ki. Az volt a bűne, hogy szigorló orvosként gyógyította a forradalomban és a szabadságharcban megsérülteket, valamint röpiratokat engedett nyomtatni a kórház pincéjében.

A megtorlások legfiatalabb áldozatának, Mansfeld Péternek a szobránál Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere azt mondta: Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén „politikai tudatra ébredt”. A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban – mutatott rá.