Ajánló

Szijjártó: Új világrend formálódik

Minden öt emberből, akit a vallása miatt üldöznek, négy keresztény, ennek ellenére a világ hátat fordít a problémának – figyelmeztetett a külügyminiszter

A keresztényüldözésre, az illegális migrációra és a nemzeti kisebbségek elleni fellépésre figyelmeztetett Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ-ben. A héten béketanácskozást tartanak New Yorkban.

ENSZ
Napirenden a világ békéjét fenyegető kihívások az ENSZ-ben (Fotó: United Nations Photo)

Teljesen új világrend van kialakulóban, és ez új biztonsági kockázatokat hoz magával, amelyek ellen Európának, sőt az egész világnak fel kell lépnie – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés jelenleg zajló ülésszakán. Szijjártó arra utalt, hogy a héten egy, Nelson Mandeláról elnevezett külön „béketanácskozáson” érintik ezt a témát.

Hangsúlyozta, azokat a tényezőket kell beazonosítani, amelyek leginkább veszélyeztetik a világ biztonságát és békéjét. Európa vonatkozásában a tárcavezető szerint három ilyen tényezőt látni. Az első az illegális migráció, amit csak fokoz, hogy „Európa még mindig képtelen világosan, egyenesen beszélni, illetve világossá tenni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni”. Európának végre „el kellene érnie, hogy Líbia ne átjáróház legyen – mondta, hozzátéve – most ugyanis akadálytalanul jutnak keresztül Líbián az illegális bevándorlók, akadálytalanul szállnak fel a hajókra és érkeznek meg Európa déli partjaihoz”. Rámutatott, a földközi-tengeri EU-műveletnek az kell hogy legyen a célja, hogy ne illegális bevándorlókat hozzon Európába, hanem végre lezárja a tengeri határvonalat, és világossá tegye, hogy a Földközi-tengeren nincsen lehetőség illegális bevándorlásra.

A második a kisebbségek elleni fellépés, amelynek Magyarország is elszenvedője – folytatta –, hiszen Kárpátalján a magyarok szisztematikus megfélemlítése zajlik, és az ukrán állam a magyarok jogait
el akarja venni. „A világ számos pontján jelen van a szemlélet, hogy a nemzeti kisebbségekre nem erőforrásként, hanem konfliktusok potenciális forrásaként tekintenek” – jegyezte meg Szijjártó.

A harmadik biztonsági kockázatként a vallásüldözést jelölte meg, és különösen szomorúnak mondta, hogy a kereszténység vált a leg­üldözöttebb vallássá a világon. Az MTI-nek úgy fogalmazott, „minden öt emberből, akit a vallása miatt üldöznek, négy keresztény, ennek ellenére a világ hátat fordít a problémának, és a jelenlegi képmutató világpolitikai gondolkodásmódba nem fér bele a tiszta, világos beszéd a keresztény közösségek sorsáról”. Hozzátette, Magyarország kiáll az üldözött keresztények mellett. Erről szól a kormány Hungary Helps (Magyarország Segít) nevű programja a Közel-Keleten.


Lehet újabb Kim–Trump-találkozó

Nemsokára megtarthatják a második csúcstalálkozót Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető között. „Az az érzésem, hogy elég gyorsan lesz egy második csúcstalálkozónk” – jelentette ki az amerikai elnök New Yorkban. Trump nagyra értékelte a szerinte az észak-koreai kérdésben elért „hatalmas előrehaladást”. Donald Trump New Yorkban találkozott Mun Dzsein dél-koreai elnökkel, aki előzőleg Észak-Koreában járt.
(UT)


„Magyarbarát külpolitikát folytatunk”

Sikerült elérni, hogy nem úgy nézünk rá egy kétoldalú kapcsolatra, hogy ahhoz mit szólnak mások, hanem, hogy mi Magyarország érdeke – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az Origónak adott interjúban arra a kérdésre, mit tart munkássága legnagyobb eredményének. A miniszter elmondta, sokan azt kérdezik, hogy a magyar kormány Amerika-, orosz-, vagy EU-barát-e, de a válasz erre az, hogy egyik sem, mert „mi magyarbarát külpolitikát folytatunk”.
(UT)


Röviden

Általános sztrájkba léptek hétfőn az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének (UNRWA) dolgozói a Gázai övezetben – közölte Júszuf Hamdúna, az UNRWA szakszervezetének vezetője. Csaknem 13 ezer UNRWA-alkalmazott az ellen tiltakozik, hogy a szervezet elbocsátásokkal és a humanitárius programok megnyirbálásával akarja megoldani jelenlegi pénzügyi válságát.

Az ENSZ-nek nincs joga beleszólni Mianmar ügyeibe – jelentette ki Min Aung Hlaing mianmari vezérkari főnök. Arakán államból 2017 augusztusa óta csaknem 700 ezer rohingja muszlim menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a hadsereg – saját megfogalmazása szerint – tisztogató műveletekbe kezdett, azt követően, hogy rohingja felkelők mianmari biztonsági állásokat támadtak meg – idézte fel az MTI.

Körülbelül 500 ezer gyerek életét veszélyeztetik közvetlenül a Tripoliban az egy hónapja kiújult és azóta tartó összecsapások – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) hétfőn közzétett jelentéséből.
(ŐM)