Szijjártó: Az ENSZ-paktum veszélyes a világra

„Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok, ezért amikor az Európai Unió migrációs kérdésben lépéseket tesz, minden esetben a nemzetközi jog talajáról kell kiindulnia, amely világossá teszi, hogy a migráció nem emberi jog” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Luxembourgban, ahol részt vett az uniós és a keleti partnerségi programhoz tartozó országok külügyminisztereinek találkozóján. Felidézte, hazánk világossá tette, hogy nem vesz részt az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadásának folyamatában, és ehhez az állásponthoz várhatóan más országok is csatlakozhatnak az év végéig. Szijjártó szerint a csomagot nem szabad elfogadni, mert veszélyt hoz a világra, és ellentétes Európa érdekeivel. Szégyenteljes, ezért csalódottak vagyunk a tekintetben, ahogyan az Európai Unió képviselte, pontosabban nem képviselte Európa érdekeit az ENSZ migrációs csomagjának tárgyalásai során – fogalmazott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek nincs igaza abban, hogy az unió számára gazdasági okokból és a demográfiai helyzet kezelése szempontjából helyes válasz lenne a migráció. Rámutatott, Magyarország álláspontja ezzel ellentétes, az oktatás- és családpolitikában keresi a választ, ezt pedig „tiszteletben kell tartania mindenkinek, ezek ugyanis kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések”.

Szijjártó a tanácskozáson kétoldalú találkozót is folytatott ukrán partnerével, Pavlo Klimkinnel.

A magyar tárcavezető hangsúlyozta, „Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy északkeleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre”. Szijjártó szerint „Ukrajnának semmilyen alapja nincs arra, hogy ne erőforrásként tekintsen kisebbségeire vagy ennek az ellenkezőjét gondolja”. Kiemelte, Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyeztet. Szijjártó emlékeztetett, hogy Magyarország számos gesztust tett már: például az elmúlt négy évben 27,5 milliárd forintot meghaladó mértékben támogatott ukrajnai gazdasági fejlesztési programokat, és 2600 kelet-ukrajnai gyereknek biztosított magyarországi nyaralást. A tárcavezető aggasztónak nevezte az oktatási és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos fejleményeket. Pavlo Klimkin azt hangsúlyozta, hogy megállapodás született, hogy a két ország  konzultációkat fog folytatni a kapcsolatok helyzetéről, ugyanakkor kiemelte, mostantól Magyarország semmit sem tehet Kárpátalja területén az ukrán kormány tudta nélkül.

Szijjártó előző nap egyeztetett Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel. Ezután közölte, hogy Magyarország semmilyen Lengyelország elleni szankciót nem fog megszavazni, és hazánk is számíthat Varsó  támogatására.

---

Kijev szerint Budapest ne provokáljon

Minden vádat visszautasított, és egy az egyben a magyar kormányra és a kárpátaljai magyarokra tolta a felelősséget Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, aki ungvári látogatása után adott exkluzív interjút a magyar köztévének. Röviden: a politikus szerint a feszültséget a magyar fél kelti olyan provokációval, mint a Mirotvorec nevű szélsőséges, magyarok adatait nyilvánosságra hozó oldal halállistának nevezése vagy az asszimilációval való riogatás. Szerinte ugyanis az oktatási törvény csak az ukrajnai magyarok versenyképességét szolgálja, a Beregszászra telepített katonák pedig majd egyszer elmennek.
A határon vegzált magyarok és a zaklatott kettős állampolgárok kapcsán természetesen mindenféle vizsgálatokat is ígért.
(VZ)

---

Röviden
•
Csehország és Lengyelország egyetért a bevándorlást érintő és a héten esedékes EU-csúcstalálkozó fő napirendjén szereplő kérdéseket illetően – közölte Varsóban Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az MTI tudósítása szerint. „Segítséget kell nyújtani a menekülteknek származási országukban. A külső határokat meg kell erősíteni” – nyomatékosította Morawiecki. A kormányfők szerint nem indokolt a Frontex erőforrásainak és hatásköreinek jelentős kibővítése, főleg mert attól tartanak, hogy ez a strukturális és regionális uniós alapok csökkenését eredményezné.
•
Több mint száz menekült indul útnak rövidesen Görögországból Németországba a két ország közt a családegyesítésről tavaly született megállapodás értelmében – tájékoztatott tegnap az MTI a görög bevándorlásügyi minisztérium közleményére hivatkozva. A mostani – főleg szírekből, afgánokból és irakiakból álló – 117 fős csoport az első abból a csaknem háromezer emberből, akik németországi családegyesítésért folyamodtak. A tavalyi megállapodás értelmében Görögország köteles visszafogadni a nála regisztrált migránsokat Németországtól, Berlin pedig elbírálja a családegyesítési kérelmeket.
•
Az uniós tagországok külügyminiszterei tegnapi tanácsülésükön a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó átfogó uniós stratégia részeként megerősítették az Európai Unió békefenntartó kontingense (EUFOR–Althea) jelenlétét. A tárcavezetők arról is döntést hoztak, hogy 2020. április 17-ig meghosszabbítják az unió iraki tanácsadó missziójának megbízatását, és 64,8 millió eurós költségvetést fogadtak el munkájának támogatásához. Új szankciós rendszert fogadtak el továbbá a vegyi fegyverek visszaszorítására.