Ajánló
Szakmai konszenzus a bírósági reformról
A Velencei Bizottság véleményét is kikéri a kormány az önálló közigazgatási bíróságokfelállítását célzó, tegnap a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat kapcsán
Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – jelentette be az igazságügyi miniszter kedden Budapesten újságíróknak. Az MTI beszámolója szerint Trócsányi László azt is közölte: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok felelőtlenül már most támadják a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – érvelt a miniszter.
Megírtuk, a tervezet alapján az esztergomi székhelyű felsőbíróság mellett Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Pécsen, Szegeden és Veszprémben jönnek létre regionális illetékességgel rendelkező törvényszékek. A kormány tervei szerint 2020. január 1-jétől működnek majd a közigazgatási bíróságok, a felsőbíróság vezetőjéről pedig jövő tavasszal születhet döntés, az államfő javaslatára. Ismeretes, ezzel a lépéssel a kormány az 1945 után a kommunisták által felszámolt önálló közigazgatási bíráskodást állítja vissza. A miniszter hangsúlyozta: a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése, előkészítését pedig széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek.
Ugyancsak az Országgyűlés elé került a Pintér Sándor által jegyzett javaslat, amelynek nyomán bővülhet az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében. Az indítvány számos rendelkezést tartalmaz az idegenrendészeti engedélyezés területén, és bővíti az elektronikus ügyintézési lehetőségeket. A kérelem a módosítás elfogadása után elektronikusan is benyújtható lesz, a biometrikus adatokat azonban a jövőben is rögzíteni fogják a hatóságok, így az érintetteknek továbbra is meg kell jelenniük személyesen. További változás, hogy a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai nem bírnak majd a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ehelyett rájuk – más európai uniós tagállamok rendelkezéseivel összhangban – a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.