Szabadság, önállóság, függetlenség

A hagyományoknak megfelelően
a műegyetemi emlékmű megkoszorúzásával kezdődött el az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékező állami rendezvénysorozat. Hétfőn délután Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének ünnepségén – az MTI beszámolója szerint – úgy fogalmazott, az ’56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért, „hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából Magyarország lehet demokrácia”. A humántárca parlamenti államtitkára szerint ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke ugyancsak a Műegyetemnél, a Rákóczi Szövetség megemlékezésén azt mondta, hogy az 1956-os forradalom része annak a folyamatnak, amelynek eredménye a rendszerváltozás és az azt követő, harminc éve tartó békekorszak. A műegyetemi ünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1956-os forradalom „egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt”, és ezt a dühöt a letartóztatások, kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltotta ki. „Van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni” – hangsúlyozta. A volt kormányfő szerint 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell tömörüljön mindenki lelkében.
A rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre. Gulyás Gergely Bem József szobránál arról beszélt, történelmünk legnagyobb tanulsága, hogy addig maradhatunk szabadok, addig őrizhetjük meg magyarságunkat, amíg képesek vagyunk összefogni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, minden magyarnak a világon tudnia kell, hogy számíthat az anyaországra, és „ezért kell ma minden erőnket latba vetni a kárpátaljai magyarság védelmében”. Az 1956-os forradalmárok azért harcoltak, hogy szabadok legyünk és magunk határozhassunk saját sorsunkról – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az emlékezés felelősség, és amikor az előttünk járók áldozatai előtt fejet hajtunk, s a forradalom általuk kivívott győzelmére és a szabadságharc bukása után általuk megjárt pokolra emlékezünk, akkor egyben mércét is állítunk.
„Erősödő és emelkedő nemzet lehetünk egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen” – mutatott rá a miniszter, leszögezve: az intézményesített európai együttműködés akkor is elengedhetetlen fontosságú, ha ma az Európai Uniót
alkotó tagállamokat, különösen a közép-európaiakat az unió közös intézményeinek jelentős része nem szolgálni, hanem foglyul ejteni akarja. Nyomatékosította, Európa akkor is fontos számunkra, ha a „mai vezetői józan gondolkodás hiányában a kommunista, antiszemita Marx Károly szobrának lábaihoz térdelnek koszorúzni, feledve, hogy a huszadik századi európai történelemben hány millió áldozatot követelt a kommunizmus, antiszemitizmus és általánosságban Marx tanai”.

Röviden
•
Országszerte csaknem hatszáz rendezvényt tartottak a nemzeti ünnep alkalmából – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A programok reggel, az ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek meg a Kossuth téren, a közjogi méltóságok jelenlétében. Este nyolc órától a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és az Anna and the Barbies adott koncertet a Millenáris B csarnokában, ezzel zárult a központi rendezvények egész napos sorozata.
(BR)
•
Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a Tabánban úgy fogalmazott, a szabadság nem az, amit egyszer megszerzünk és utána már többet nem kell vele foglalkoznunk. A szabadságot mindig újra és újra őrizni kell, és érte nap mint nap meg kell harcolni – jelentette ki.
(KD)

Nemzeti együttműködés
Kósa: Ma is vannak folytatói 1956 hagyományainak

„Azért volt kivételes 1956 októbere, mert megvalósult a nemzeti egység, ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere” – mondta Kósa Lajos Debrecenben, az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen tegnap. A Fidesz országgyűlési képviselője az MTI szerint kiemelte, a szabadság tizenkét napja a bátor magyar emberek fellépése volt a magyar szabadságért és függetlenségért. Felhívta a figyelmet: voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így „a magyar baloldal a huszadik században harmadszor rontott rá a nemzetére”. Úgy vélte, ma is vannak az ’56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak.

Szembenézés a kihívásokkal
Varga Mihály: Nem adjuk fel önrendelkezésünket

A magyar nép a harcában és a megtorlás idejére is magára maradt, ám azokat az eredményeket, amelyeket a forradalom elért, sem elvenni, sem elvitatni nem lehet – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap a budapesti Széna téri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen. Hozzátette, bár elérni nem sikerült, az emberekben újraéledt a tudat, hogy a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése a legfontosabb feladat. Úgy vélte, ma is önmagunkban, az igazunkban és a tetteinkben kell hinnünk, ezért amikor szembenézünk a ma kihívásaival, így az egyre fenyegetőbb migrációs hullámmal és a brüsszeli túlhatalommal, a válaszunk továbbra is egyszerű és kiszámítható: nem adjuk fel az önrendelkezésünket, nem válunk bevándorlóországgá, a bennünket érintő ügyekről pedig mi magunk fogunk dönteni.

Bátor forradalmárok
Példamutató ellenszegülés a világhatalmaknak

1956 lehetőséget teremtett az 1989-es demokratikus átalakulásra, ez pedig lehetővé tette, hogy az éppen száz éve szétszakított nemzetrészek békés módon, közjogi értelemben újra egyesülhessenek – emelte ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Nagymányokon. Hozzátette, azok, akik a forradalmakban az utcákra mentek, és bátran ellenszegültek világhatalmaknak, nemzeti függetlenséget, szabadságot és az ország felemelkedését akarták elérni. Magyarország 1956 októberében kimondta, hogy önálló, független országként kíván megmaradni Európában. Ma sincs más feladatunk, mint „békés körülmények között az ország nemzeti függetlenségét megőrizni, a következő generációknak mindazt a tudást, mindazokat a hagyományokat átadni, amit szüleinktől kaptunk” – tette hozzá.
(KD)