„Soros dróton rángatja az Európai Bizottságot”

Juncker és Soros – a milliárdos spekuláns szinte hazajár Brüsszelbe (Fotó: EPA - Olivier Hoslet)

George Soros brüsszeli befolyását firtatja az Európai Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésében Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő tegnapi Facebook-posztjában felidézte, az Európai Bizottság tagjainak nyilvános naptára szerint az elmúlt négy évben Soros összesen legalább tizenötször folytatott személyes tárgyalást a testület elnökével, Jean-Claude Junckerrel, első alelnökével, Frans Timmermansszal, valamint az alelnökökkel és biztosokkal. A Lobby Facts nevű weboldal adataiból pedig az derül ki – mutatott rá Deutsch –, hogy a spekuláns egyik NGO-ja, az Open Society European Policy Institute lobbistái 2014 és 2018 között legkevesebb 49 alkalommal tárgyaltak az Európai Bizottság vezető tisztségviselőivel (biztosokkal, kabinettagokkal és főigazgatókkal) – Soros és lobbistái tehát az elmúlt években legalább 64 ilyen találkozót bonyolítottak. Deutsch emlékeztetett, ennyiszer egyetlen uniós állam- és kormányfőjének sem volt lehetősége az Európai Bizottság vezetőivel közvetlenül egyeztetni. A már említett nyilvános naptár szerint Soros az elmúlt két évben legalább négyszer személyesen találkozott Timmermansszal. Ezekre az egyeztetésekre vonatkozik a fideszes politikus megkeresése is. Deutsch azt kérdezte az Európai Bizottságtól, hogy ki kezdeményezte a találkozókat és azok miért jöttek létre, miről volt szó, és „helyénvalónak tartják-e, hogy demokratikus választásokon szerzett politikai felhatalmazással nem rendelkező személy, egy ismert üzletember, ilyen gyakorisággal egyeztethessen” a bizottság vezető tisztségviselőivel. A képviselő úgy fogalmazott: Deutsch dróton rángatja az Európai Bizottságot.

Az Európai Parlament múlt héten megszavazott két olyan javaslatot, amelyek erre vonatkoznak. Az egyik dokumentum arra vonatkozik, hogy az Európai Jogok és Értékek nevű új program megháromszorozott, 1,8 milliárd eurós keretéből 850 millió költségvetési forrást kapjanak a demokráciáért, „nyílt társadalomért” küzdő NGO-k. A Századvég tegnapi, ezzel kapcsolatos közleményé­ben olyan intézmény létrehozását javasolta, amely transzparenciát teremtene az európai uniós intézmények működésében. „Miközben az uniós vezetők és különösen a bizottság a tagállamok nemzeti kormányait szeretnék pénzügyi támogatási és ellenőrzési eszközökkel politikailag sakkban tartani, Európa nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal” – vélekedett az alapítvány. Rámutattak, elvennék a tagállamok jogát a határvédelemtől, és nem átlátható, hogy a forrásokból valóban az európai emberek javát szolgáló intézkedésekre mennek-e el, vagy pedig azzal ellentétes célokat szolgáló magánszemélyek és szervezetek „kifizetőhelyei” kapják a forrásokat. Az általuk javasolt brüsszeli székhelyű hivatal feladata az Európai Unió által létrehozott uniós pénzügyi keret terhére megvalósuló valamennyi uniós intézményi kiadás folyamatos pénzügyi ellenőrzése lenne.