Ajánló
„Romokat hagyhat maga után Merkel”
A Politico szerint a német kancellár hétfői bejelentése nyomán valószínűtlen, hogy sikerüla közeljövőben az EU-nak kompromisszumos megoldást találni a bevándorlás ügyében

Miután Angela Merkel német kancellár hétfőn bejelentette, hogy nem indul újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki székéért, tegnap Friedrich Merz közölte, elindul a tisztségért a párt decemberi kongresszusán. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezető az MTI szerint közleményében kiemelte, hogy Merkel „tiszteletet és elismerést érdemel” a CDU elnökeként 18 éven keresztül végzett munkájáért.
Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt az akkor ellenzékben lévő CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője. Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter már hétfőn jelezte, hogy elindul a pártelnöki pozícióért.
A német sajtó egyébként vegyesen értékelte a kancellár hétfői bejelentését. A Bild kommentárjában azt írta, Merkel menekültpolitikája miatt „tömegesen vándoroltak át az Alternatíva Németországért (AfD) párthoz CDU-szavazók, akik valójában a politikai középhez tartoznak”. A kancellár ezt „későn, de remélhetőleg nem túl későn ismerte fel”, és az utódlás megnyitásával azt jelzi a választóknak, hogy „nem kell ellenem és a néppártok ellen tiltakoznotok a választóurnánál” – írták.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kiemelte: Merkel döntésével lehetőséget biztosít pártjának a megújulásra, kancellárként pedig saját maga által meghatározott körülmények között vehet búcsút a politikától.
A Spiegel Online írása szerint Merkel döntése nem jelent garanciát arra, hogy „ezentúl minden jobb lesz a nagykoalícióban és a pártban”. Egyáltalán nem biztos, hogy Merkel 2021-ig kancellár tud maradni, mert a mélyponton lévő szociáldemokratáknál (SPD) egyre inkább kétségessé válhat a kormányzás folytatása, a CSU-nál pedig új lendületet vehet az elnök, Horst Seehofer körüli vita – írták.
A ZDF országos köztelevízió kommentárja szerint Merkel „valószínűleg túl későn” hozta meg a döntést a CDU-elnöki munkásság befejezéséről, és „romokat hagy maga után”.
Külföldi lapok tegnap szintén a Merkel-korszak végéről írtak. A francia Le Figaro úgy vélte, hogy a törékeny kormány élén a kancellár időt akart nyerni a bejelentéssel, amely általános meglepetést okozott.
A brüsszeli Politico szerint a kancellár fokozatos visszavonulása Németországban és az EU-ban is növeli a bizonytalanságot, a döntés nyomán pedig még valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben sikerül kompromisszumos megoldást találni a tagországok között a migráció ügyében. Mint írták, nem szabad alábecsülni Merkel stratégiai érzékét, azonban, „ha a vezér megsérül, a farkasfalka tagjai keresni fogják a hatalomátvétel lehetőségét”.
A Wpolityce.pl lengyel hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska szerint nincs garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. Úgy véli, miközben Németországban erősödik az AfD és a Zöldek, Merkel a migrációs válság kitörése után három évvel sem ismerte be, hogy a kérdésben annak idején hibás döntést hozott. Rybuska szerint „a német belpolitikában végérvényesen elmúlt a stabilitás időszaka”.