Ajánló
Riadót fújnak a balkáni útvonal országai
Felszámolták a legnagyobb illegális migránstábort Párizsban, mintegy ezerhétszáz, főleg szudáni, szomáliai és eritreai bevándorló tartózkodott ott
Újra felszökött a balkáni útvonalon érkező migránsok száma – derül ki a Die Zeit friss számának összeállításából, amelyet a német sajtó szemlézett. A hivatalos adatokat a német belügyminisztérium osztotta meg a hetilappal, mint kiderült, az illegális migráció „gyújtópontja” Bosznia és Hercegovina, naponta 100-150 migráns kel át a bosnyák határon illegálisan. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az idén május 20-ig 4373 illegális belépést regisztráltak, tavaly egész évben 755-öt. A migránsok egynegyede szíriai, a többiek pakisztániak, afgánok, irakiak és líbiaiak. A főbiztosság szerint az embercsempészek új útvonala a török–görög Evrosz határfolyón átkelés után Albánián, Montenegrón és Bosznián vezet keresztül.
Tegnap a 444 is arról számolt be, hogy az uniós nagykövetek keddi tanácskozásán bemutattak egy EU-s szakértői dokumentumot, amely szerint egyre többen indulnak útnak Törökországból. A portál szemléje szerint az elemzés a „reménytelen” szíriai helyzetet, Törökország afríni hadjáratát, a török kampány szíriai menekültek elleni hangulatkeltését tartja a fő oknak, valamint hogy lelassult az áttelepítési program, amely a törököket korábban a határ lezárásában tette érdekeltté.
A balkáni útvonalon kiújuló nyomás több érintett országot is aggaszt. Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter szerdán közölte, hogy gyors intézkedéseket és egyértelmű jelzéseket vár az újabb menekültáradat elkerülése érdekében a balkáni migránsútvonalon fekvő országoktól. Kickl kedden telefonon egyeztetett az albán, a bosznia-hercegovinai, a görög, a koszovói, a horvát, a macedón, a szerb és a szlovén belügyminiszterrel. A tárcavezetők az újabb válság elkerülése érdekében megegyeztek egy operatív és politikai menetrendről. Kickl megismételte, hogy ha a helyzet úgy alakul, Ausztria lezárja határait, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-2016-os válság.
Szlovénia „nem boldog” a balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet és az Európai Unió külső határait illegálisan átlépő migránsok száma miatt – jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium migrációs ügyekkel megbízott államtitkára a szlovén hírügynökségnek (STA) adott, szerdán közzétett interjúban. A régió országainak, valamint az Európai Bizottságnak (EB) és az európai uniós határvédelmi ügynökségnek (Frontex) is sokkal többet kell tennie – húzta alá. „A szlovén rendőrség ötven migránst tartóztat fel naponta a határokon, ami túl sok, és zavar minket” – hangsúlyozta Sefic. Hozzátette: az EU külső határain kell megállítani a migránsokat, és lefolytatni az eljárásokat.
Felszámolta szerda reggel a francia rendőrség Párizsban a migránsok legnagyobb sátortáborát, ahol mintegy ezerhétszázan éltek. Az embereket több mint húsz átmeneti befogadóhelyre, elsősorban sportközpontokba szállították el. Az elmúlt három évben ez volt a 35. kiürítési akció a francia fővárosban. A Párizs északi részén, a Saint Denis-csatorna partján táborozó – elsősorban Szudánból, Szomáliából és Eritreából érkezett – bevándorlókat reggel 6 óra előtt kezdték elszállítani a Párizs-szerte mintegy húsz helyen kialakított átmeneti szállásokra, ahol az embereket hatósági vizsgálatoknak is alávetik – közölte Gérard Collomb belügyminiszter.
Röviden
A menekültválságot illetően az uniós tagállamok közötti szolidaritás fontosabb, mint valaha, ezt nem lehet relativizálni, nem lehet bevezetni olyan fogalmat, mint például a rugalmas szolidaritás, mert az a szolidaritás elvetését jelenti – jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi ülésének szerdai vitáján.
Elítélte tegnapi állásfoglalásában az Európai Parlament a schengeni övezeten belüli határellenőrzést. Gál Kinga fideszes képviselő előző nap azt mondta, csak a schengeni külső határok teljes és hatékony védelmével érhető el, hogy megmaradjon a belső határellenőrzés nélküli térség, a kvóta pedig ezt veszélyezteti.
Áldozatnak tartja magát és vállalja tetteit a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségének korrupcióval gyanúsított volt vezetője, aki a hatóságok szerint a törvényeket megsértve juttatott menedékjoghoz több ezer embert. A felfüggesztett vezető szerint a hatóságot rendszerszintű gondok feszítik, amelyekért a legfelső vezetést és a szövetségi kormányt terheli felelősség.