Ajánló
Régiónk ellenzi a migrációt
Az ENSZ-paktumhoz hasonló kötelezettségvállalásokat pár év múltán kötelező jellegű hivatkozási alapként használják nemzetközi jogi fórumok – közölte az Alapjogokért Központ
Bár az Európai Bizottság (EB) formálisan azt hangsúlyozza, hogy az ENSZ globális migrációs csomagjának nincs és nem is lehet jogilag kötelező jellege, az eddigi nemzetközi jogértelmezési gyakorlat és az EB Jogi Szolgálatának véleménye nem ebbe az irányba mutat – írta lapunkhoz is eljuttatott gyorselemzésében az Alapjogokért Központ, amely az uniós testület szombaton kiszivárgott, a globális migrációs egyezménnyel összefüggő jogértelmezésére reagált.
Mint közölték, az emberi jogi fundamentalizmus több évtizedes joggyakorlatából az következik, hogy a migrációs paktumhoz hasonló politikai kötelezettségvállalásokat pár év múltán már kötelező jellegű hivatkozási alapként használják nemzetközi jogi fórumok, így a „puha jogi dokumentumok” lassan a formális jog részévé válnak. Az elemzés szerint a Jogi Szolgálat ráadásul arra törekszik, hogy az uniós jog bevándorláspolitikával közvetlen kapcsolatban nem lévő fogalmaiba önkényesen beleértsék az ENSZ migrációs paktumát, amely így – az uniós jog részeként – már valóban jogi következményekkel is bírhatna. Az Alapjogokért Központ szükségesnek tartja, hogy a bevándorlást ellenző országoknak és politikai erőknek minden lehetséges eszközzel fel kell lépniük az ENSZ csomagja ellen.
A közép-európai térség 83 millió választópolgárából egyébként a Nézőpont Intézet felmérése szerint 61 millió bevándorlásellenes. Közleményük szerint a kilenc térségbeli országban végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a régió választópolgárai egyértelműen elutasítják a migrációt, ezáltal pedig a magyar kormány álláspontján vannak. Az eredmények alapján Csehország, Bulgária és Magyarország esetében a legnagyobb a migrációt elutasítók aránya. Hazánkban a nyolcmillió szavazóból hétmillió ellenzi a migrációt.
Mint közölték, az emberi jogi fundamentalizmus több évtizedes joggyakorlatából az következik, hogy a migrációs paktumhoz hasonló politikai kötelezettségvállalásokat pár év múltán már kötelező jellegű hivatkozási alapként használják nemzetközi jogi fórumok, így a „puha jogi dokumentumok” lassan a formális jog részévé válnak. Az elemzés szerint a Jogi Szolgálat ráadásul arra törekszik, hogy az uniós jog bevándorláspolitikával közvetlen kapcsolatban nem lévő fogalmaiba önkényesen beleértsék az ENSZ migrációs paktumát, amely így – az uniós jog részeként – már valóban jogi következményekkel is bírhatna. Az Alapjogokért Központ szükségesnek tartja, hogy a bevándorlást ellenző országoknak és politikai erőknek minden lehetséges eszközzel fel kell lépniük az ENSZ csomagja ellen.
A közép-európai térség 83 millió választópolgárából egyébként a Nézőpont Intézet felmérése szerint 61 millió bevándorlásellenes. Közleményük szerint a kilenc térségbeli országban végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a régió választópolgárai egyértelműen elutasítják a migrációt, ezáltal pedig a magyar kormány álláspontján vannak. Az eredmények alapján Csehország, Bulgária és Magyarország esetében a legnagyobb a migrációt elutasítók aránya. Hazánkban a nyolcmillió szavazóból hétmillió ellenzi a migrációt.