Polarizálta a világot a venezuelai krízis

Új szintre emelkedett tegnap a venezuelai belpolitikai krízis azzal, hogy Juan Guaidó, a Nemzetgyűlés vezetője ideiglenes elnökké kiáltotta ki magát, és az Egyesült Államok őt ismerte el a dél-amerikai ország legitim vezetőjének. Csatlakozott Washingtonhoz az Egyesült Királyság és Franciaország is. Az Európai Unió szabad választások megrendezésére szólította fel a venezuelai politikai erőket. „Nicolás Maduro hivatalban lévő elnökkel ellentétben a parlament és benne Juan Guaidó demokratikus felhatalmazással bír” – írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren. A magyar kormány egyelőre nem döntött arról, hogy elismeri-e az ideiglenes elnököt – mondta el kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A latin-amerikai államok közül Bolívia és Kuba állt ki Maduro mellett, Mexikó baloldali kormánya pedig semleges álláspontra helyezkedett, de a legtöbb ország a kontinensen azonnal felsorakozott az ellenzéki vezető támogatására. Washingtont nem foglalkoztatja a demokrácia helyzete Venezuelában, valójában annak olajkészletére akarja rátenni a kezét, a Közel-Kelet után Latin-Amerikában akar háborút szítani – írta Evo Morales bolíviai elnök Twitter-bejegyzésében.

Oroszország, Kína, Törökország és Irán támogatásáról biztosította Nicolás Maduro elnököt, Moszkva egyenesen egy amerikai katonai beavatkozás veszélyére figyelmeztetett. „A baráti Venezuelát, stratégiai partnerünket támogattuk és támogatni fogjuk” – hangoztatta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy interjúban.

Kína és Oroszország a Maduro-rezsim jelentős hitelezője, a tüntetések hírére 2,5 százalékkal estek a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty részvényei. Maduro decemberben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd bejelentette, hogy Oroszország hatmilliárd dollárnyi támogatást biztosít Venezuelának az olajkitermelés és a bányászat fejlesztésére.

Maduro elnök államcsínyt emlegetett és bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Maduro híveit a szocializmus védelmére szólította fel, és kiutasította az amerikai diplomatákat az országból, amit Washington nem fogadott el.

Az újrakezdődött venezuelai tüntetéseken egyes jelentések szerint szerdáig legalább 13-an haltak meg. Százezrek vonultak utcára Vene­zuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását. Vladimir Padrino védelmi miniszter a katonák nevében kijelentette, hogy mind kiállnak Maduro mellett, ugyanakkor szakértők szerint a hadsereg megosztott.

Szerdán Panamában a Ferenc pápát szállító gépkocsi alá vetette magát egy ismeretlen férfi, venezuelai zászlóval a kezében. A sofőr lélekjelenlétének köszönhetően nem történt gázolás.

Guaidó teljesen új arc, még hazájában se nagyon ismert, de talán pont ezért hiteles és nagyon bátor – mondta lapunknak a Külügyi és Külgazdasági Intézet Latin-Amerika szakértője. Nagy Sándor Gyula szerint most is sok múlik majd a hadseregen. Több vidéki városban a rendőri erők együtt vonultak a tüntetőkkel, ami új fejlemény, de önmagában nem elég Maduro megbuktatásához, ugyanakkor évek óta ez az első pillanat, amikor talán nem zárható ki teljesen a tüntetések sikere, de ez vér nélkül biztosan nem fog menni – emelte ki Nagy.