Ajánló
Orbán új korszakot ígért Tusványoson
„Nem egyszerűen a liberális demokráciának, a ’68-as elitnek is búcsút mondhatunk a jövő évi európai választásokon”
Újabb lélektani küszöböt sikerült átlépnie a Kárpát-medencei magyarságnak az elmúlt évben, hiszen köszönthettük az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt – mondta Orbán Viktor kormányfő a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos zárónapján. Hozzátette: már csak ezért is „érdemes lenne meglengetni a kalapunkat”, de ennél több is történt, hiszen „a nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítésbe”. Az áprilisi választásokat felidézve Orbán megköszönte a külhoni magyarok támogatását.
A miniszterelnök szerint a 2010 óta elnyert harmadik kétharmaddal a kormány a magyar modell és új alkotmányos rend kiépítése, majd pedig stabilizálása után ezúttal arra nyert felhatalmazást, hogy új korszakot építsen, „kulturális korszakba ágyazza a politikai rendszert”. Megemlítette a kibontakozó kultúrpolitikai vitát, és megjegyezte: szeptembertől nagy változások jönnek. A kormányfő a kedvező gazdasági mutatók felidézésével támasztotta alá, hogy „a rendszer stabilizálása sikerült”.
A már említett jelentős felhatalmazás mellett a kormánynak nagy célokat kell kitűznie, mondta. Orbán szerint hazánknak 2030-ig az EU öt legjobb, legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé kell kerülnie, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, fizikailag, gyorsforgalmi utakkal is összekötni Kis-Magyarországot a többi területtel, létrehozni az energiafüggetlenséget, Paksnak késznek kell lennie, ezenkívül vissza kell szorítani a népbetegségeket és újra felépíteni a honvédséget.
Erdély szempontjából nézve a legfontosabb az a tervünk, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét – vezette fel Orbán azt a gondolatmenetet, miszerint „véget ért a száz év magyar magány korszaka”, aki hazánkkal együttműködik, az jól jár, hiszen „erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink”. Ezután ajánlatot fogalmazott meg a szomszédos országoknak, amelynek lényege a jobb összeköttetés és együttműködés, a közlekedés (autópályák és gyorsvasutak), az energiabiztonság (hálózatok összekötése) terén, valamint a haderőfejlesztés összehangolásában. Bukarestet arra kérte, fogadja el, hogy a magyaroknak nincs miért velük ünnepelnie a modern Románia százéves évfordulóját, s a valóság tagadása helyett tekintse erőforrásnak Székelyföldet. „Tudjuk, hogy Bukarestben azt mondogatják, hogy Székelyföld nem is létezik. A tény azonban az, hogy már akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem, és ahogy itt körülnézek, ismerve az ittenieket, nyugodtan mondhatom, hogy Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak” – mondta.
A tágabb régiónk, Közép-Európa felépítésévél kapcsolatban öt tézist fogalmazott meg a kormányfő. Eszerint minden országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját, védelmébe venni a hagyományos családmodellt (minden gyermeknek joga van egy apához és egy anyához), megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazatait és piacait, megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást. Végül pedig, Orbán szerint ragaszkodni kell a legfontosabb kérdésekben az egy nemzet, egy szavazat elvéhez, és ezt a jogot az EU-n belül sem lehet megkerülni.
A nemzetközi helyzet, az amerikai, kínai és orosz pozíciók elemzése után rátért Európára. Szükségesnek nevezte a közös európai haderő kiépítését, mivel „nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén és az amerikaiak biztonsági ernyője alatt. Jó, ha itt vannak, kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességgel”. Majd kifejtette: Európa ma hanyatlik, pedig egykor nagy civilizáció volt, amely – hasonlóan más nagy civilizációkhoz – a vallás, az alkotóművészet, a kutatás és az üzleti vállalkozás szelleméből épült fel. „Ha a mi Európánkra pillantunk, akkor azt látjuk a vallás szelleme tekintetében, hogy a keresztény alapokat megtagadta. Az alkotóművészet szelleme tekintetében azt látjuk, hogy cenzúra van, és politikai korrektséget kényszerítenek ránk. A kutatás szelleme szempontjából azt mondhatjuk a mi Európánkról, hogy elénk lépett az USA és lassan Kína is. Az üzleti vállalkozás szelleme tekintetében pedig az látszik, hogy a bürokrácia szelleme uralja ma Brüsszelt és a gazdasági szabályozásokat” – magyarázta.
„Európa vezetői alkalmatlanok. Nem tudták megvédeni Európát a bevándorlásról. Az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek a szimbóluma az Európai Bizottság” – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve: a testület napjai meg vannak számlálva, hiszen 2019-ben jönnek az európai választások, amelynek fő témája pedig a migráció lesz. Orbán szerint az Európai Bizottság pártos, mert a liberálisok pártján áll, emellett elfogult is, mert Közép-Európa ellen dolgozik, és nem barátja a szabadságnak, mert egy európai szocializmus felépítésén dolgozik. Hozzátette: a liberális demokrácia átfejlődött, liberális nem demokráciává. Nyugaton az a helyzet, hogy liberalizmus van, demokrácia meg nincsen. Hangsúlyozta, jövőre „nem egyszerűen a liberális demokráciának, az arra épült liberális nem demokratikus rendszernek mondhatunk búcsút a következő év májusában, hanem a ’68-as elitnek is”. „Ha a ’68-as elit megy, akkor már csak egyetlen kérdésre kell válaszolnunk, hogy ki jön? És erre azt a szerény választ kell adni, hogy mi jövünk. Higgadtan, nyugodtan, visszafogottan azt kell mondanunk, hogy jönnek a ’90-esek a ’68-asok helyett. Az antikommunista, keresztény elkötelezettségű, nemzeti érzelmű nemzedék következik most az európai politikában. Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt gondoljunk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta beszédét a kormányfő.
Kérdésekre válaszolva beszélt arról, hogy a Fidesz lojalitásából fakadóan nem lép ki az Európai Néppártból, a „székely terrorper” ügyében pedig azt mondta, kormányfőként nem kommentál konkrét bírósági ítéletet, de Magyarország minden esetben, különösen nemzettársai esetében, ki kell, hogy álljon az igazságtalanul megbüntetett emberek mellett.
A miniszterelnök teljes beszéde online felületünkön olvasható.
Vélemények
Hollik István, Fidesz–KDNP: A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a magyarok olyan Európában akarnak élni, amely megvédi határait, a keresztény kultúrát, és nemet mond a bevándorlásra. A Fidesz–KDNP frakciószövetség készen áll a küzdelemre a liberális politikai erőkkel, annak érdekében, hogy a 2019-es európai parlamenti választáson a kereszténydemokrácia győzzön.
Tóth Bertalan, MSZP: Nagyon messze van a magyar valóságtól a kormányfő által Tusnádfürdőn felvázolt kereszténydemokrácia. Ma Magyarországon több tízezer család kilakoltatás előtt áll, a devizahitelek problémáját nem oldották meg, lezüllesztették az egészségügyet.
Mirkóczki Ádám, Jobbik: A kormányfőnek Magyarország sorsánál fontosabbak európai politikai ambíciói. Megfelelő alázattal kellene vezetnie az országot, és tudomásul venni, hogy a választók fele nem a Fidesz–KDNP politikájára szavazott. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy Orbán Viktor ne keverje össze a szolidaritást a lojalitással.
Keresztes László Lóránt, LMP: A miniszterelnök továbbra is egy olyan alternatív valóságot épít, ahol a propaganda határoz meg mindent. A következő időszak valódi tétje az: képes lesz-e Magyarország azokat a változtatásokat végrehajtani, amelyek által az EU képessé válik a hatékony fellépésre.
Rónai Sándor, DK: Orbán Viktor hadat üzent Európának, hadat üzent a magyar embereknek, és hadat üzent a szabadságnak. Teljesen világos, hogy a magyar miniszterelnök nem közös európai hazában hisz, hanem egy Magyarország vezette, keleties Közép-Európában gondolkodik.
Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány: A magyar miniszterelnök tusványosi elemzése a világ változásairól pontos helyzetképet adott. Előadásában pc nélküli változatban elemezte a politikai, gazdasági és társadalmi valóságot. A múltra támaszkodó jövőkép hitelesen hangzott, és a realitásokat vette sorra. A miniszterelnök a kormányzás terveit vetítette a hallgatóság elé.
„Nem adta meg magát a székely, és ezután sem fogja”
Az itt elesettek nem csak a hazát védték, hanem saját házaikat, családjaikat – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a székelyföldi Nyergestetőn, ahol az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek szombaton, és felavatták a magyar állam támogatásával épült parkolót. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője példaértékűnek nevezte, ahogy Csíkkozmás lakói ápolják az emlékhelyet. Szántó László, a város polgármestere kijelentette: a nyergestetői hősök példája azt mutatja, hogy nem adta meg magát a székely, és ezt ezután sem fogja megtenni. (UT)