Orbán helyreállítaná az európai demokráciát

Egyetértésben. Orbán Viktor, Donald Tusk és Bojko Boriszov a csúcstalálkozón  (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda - /Szecsődi Balázs)

Elkezdődött tegnap az Európai Tanács kétnapos ülése Brüsszelben, ahol az uniós állam- és kormányfők biztonság- és védelempolitikáról, gazdaságról és a Brexitről is beszélnek, a legnagyobb figyelem azonban a migráció kezelésére irányul. A Politico azt jósolta, a hangsúly a külső határok védelmének szigorításán lesz, az uniós menekültkvóták ügye pedig gyakorlatilag lekerült a napirendről. Mielőtt Brüsszelbe indult volna, Angela Merkel német kancellár a Bundestagban azt mondta, az EU már sok kihívással nézett szembe, a migráció azonban több ennél, sorskérdéssé válhat. A német álláspont szerint az uniónak vagy sikerül megerősítenie, hogy a közösséget az értékei és a multilateralizmusba, a mindenkinek megfelelő megoldást a középpontba állító szemléletmódba vetett hit vezérli, „vagy pedig senki sem fog többé hinni abban a rendszerben, amely erőssé tett minket”. A találkozóra érkezve, újságíróknak azt mondta, mihamarabb megoldást kell találni a külső határok védelmének és a menedékkérők tagországok közötti „másodlagos mozgásának” kérdésére.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására, Európán kívül létrehozandó központok felállítására. „Ennek az alternatívája a határok kaotikus lezárása, az EU-n belül is, illetve az uniós tagállamok közötti konfliktusok fokozódása” – közölte. Giu­seppe Conte új olasz kormányfő eközben az EU-csúcs migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállamok vezetőinek nem sikerül kielégítő megoldásra jutniuk Olaszország szempontjából. Mateusz Morawiecki hangsúlyozta, „Konszenzusos megoldásokra törekszünk, és nem kikényszerített áthelyezésekre. Az úgynevezett másodlagos mozgások tekintetében Lengyelország erős szabályokkal rendelkezik, s tartani is fogjunk magunkat ezekhez. Mindenki tudja, hogy milyen nehéz a németországi helyzet, a határvédelmünket és a szuverén politikánkat azonban fenntartjuk”.

„Egész Európában érvényesülnie kell a nép akaratának az illegális bevándorlás kezelésének tekintetében” – mondta reggeli budapesti sajtótájékoztatóján a magyar álláspontról Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kiemelte: Magyarország az elmúlt időben tett intézkedéseivel felkészült, hogy határozottan és egyértelműen képviselje a továb­biakban is azt az álláspontot, amelyet az elmúlt három évben talán a legkövetkezetesebben képviselt a kormány és Orbán Viktor. Hangsúlyozta: ezen álláspont szerint az illegális bevándorlást meg kell állítani, nem megszervezni, az európai határokat meg kell védeni, ami nem képesség, hanem akarat kérdése. Emellett pedig, akik illegális módon érkeztek Európába, azokat vissza kell vinni a hazájukba – tette hozzá. Kovács kijelentette: európai megoldás csak az európai emberek akaratán nyugodva jöhet létre, és az európai emberek véleménye arról árulkodik, hogy a magyarok véleményével egybecsengően azt gondolják, a migrá­ciót meg kell állítani, a határokat meg kell védeni.

A találkozóra érkezve, Orbán azt mondta, az európai demokrácia megbicsaklott, mert az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek elvárnak tőlük. „Az emberek két dolgot akarnak: az egyik, hogy ne engedjünk be több migránst, egy nagyon erős határőrizetet akarnak. Valamint azt, hogy akik már bejöttek, azokat vigyük vissza” – hangsúlyozta. Orbán szerint „a demokrácia helyreállítása a következő hónapok feladata, amelynek a végére a jövő év elején esedékes európai parlamenti választásoknak kell pontot tennie”. „Mi a demokraták táborához tartozunk. Az európai megoldás azt jelenti, hogy a legfontosabb európai elv alapján oldjuk meg a problémát” – mondta.

Hazánk állandó uniós képviselete közleményt is adott ki arról, hogy Németország a magyar kormányt is megkereste, hogy folytassanak kétoldalú tárgyalásokat. „Magyarország álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, de a tárgyalásokra mindig nyitottak vagyunk. Szerintünk az a helyes, ha mindenki tárgyal mindenkivel” – tették hozzá. A Facebookon közzétett videoüzenetében elmondta, a V4-ek és Emmanuel Macron francia elnök mellett Sebastian Kurz osztrák kancellárral is tárgyalt, éles vitákra és hosszú éjszakára számít, és talán sikerül megállapodni a külső határok védelméről és az Európán kívüli hotspotokról, azaz a menekültek regisztrációjára szolgáló regionális központokról. Tegnap Kurz is ezek mellett foglalt állást.

A tanácskozás első napjának tárgyalásai, egyeztetései lapzártánk után értek véget.

Röviden

A görög kormányfő hajlandó olyan megállapodást kötni Angela Merkel német kancellárral, amely megkönnyítené Németországnak a menedékkérők visszajuttatását Görögországba. Alekszisz Ciprasz a Financial Timesnak azt mondta, hajlandó olyan külön megállapodásra is Berlinnel, amely korlátozná az EU déli határaira érkező, majd Németország felé tovább induló menekültek mozgását Európán belül.

Andrej Babis cseh kormányfő tegnap szerint az uniós országokat nem terheli közös felelősség a Földközi-tengeren keresztül Európába érkező bevándorlók sorsáért. Babis a CTK cseh hírügynökség szerint úgy véli, Észak-Afrikában kellene megakadályozni, hogy a menekülteket szállító hajók elindulhassanak Európa felé.

A közép-európaiak 74 százaléka ellenzi a bevándorlást – derül ki a Nézőpont Intézet április 11. és május 11. között tizenegy közép-európai országban végzett közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját lapunkhoz is eljuttatták. A V4-es országokban megkérdezettek 76 százaléka nemet mond az uniós kvótarendszerre. A felmérés alapján a közép-európaiak kétharmada véli úgy, hogy meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát.

Befutott szerda este a máltai főváros, Valletta kikötőjébe a Mission Life német civil szervezet Lifeline nevű mentőhajója mintegy 230 migránssal a fedélzetén. A máltai kormányfő hivatala közölte: „csak valódi menedékkérőknek” engedik meg, hogy Európában maradhassanak. (HSz)

Ha bárkinek még mindig kétsége volt afelől – Németországon belül és kívül –, hogy a migrációs válságot illetően a német kancellár kinek az érdekét képviseli, azt maga Angela Merkel világosította föl tegnap a Bundestagban elmondott, az uniós csúccsal kapcsolatos beszédében. Szó szerint azt mondta, hogy az uniós jog a német jog felett áll, és ezzel indokolta, hogy miért ellenzi belügyminisztere, Horst See­hofer tervét az „egyoldalú”, nemzeti szintű határigazgatási szigorításról. Csakhogy Merkel ezzel nem csupán a bajor testvérpárttal és a németek többségének álláspontjával megy szembe, hanem a német alkotmánybírósággal is, amely az elmúlt években többször kinyilvánította, hogy Németország az Európai Unió tagállamaként megőrzi szuverén államiságát, és a német alkotmány által biztosított alapjogokat az uniós „gőzhengerrel” szemben is védelemben kívánja részesíteni. A német alaptörvényben az áll, hogy biztonságos országból érkező embereket nem illeti meg a menedékjog. Seehofer és pártja ennek értelmében kívánja szigorítani a határellenőrzést, és visszafordítani a menedékre nem jogosult bevándorlókat, míg Merkel görcsösen egy fiktív, utópisztikus „európai megoldáshoz” ragaszkodik, amiről tegnap végre beismerte, hogy a mostani uniós csúcson sem sikerül ezt elfogadtatni. Vagyis Merkel többszörösen megbukott: erkölcsileg, politikailag, és immár alkotmányos értelemben sem lehet legitim kormányfőnek nevezni. Épp itt az ideje, hogy nyugdíjba menjen, de ha nagyon dolgozni akar még az „emberiségért”, vállalja el a Nyílt Társadalom Alapítvány kuratóriumi tagságát. (FS)