Ajánló
Orbán a migrációról: Most kell cselekedni
A tömeges bevándorlás megfékezését, a határvédelmet és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását sürgette Václav Klaus, Nicolas Sarkozy és a magyar miniszterelnök

Semmi sem indokolja, hogy hazánk vezető szerepet játsszon az európai migrációs vitában, Magyarország azonban határország, és „akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről valamilyen veszély fenyegeti a mi közös hazánkat, Európát” – mondta Orbán Viktor kormányfő a Mathias Corvinus Collegium Budapest Summit on Migration című háromnapos konferenciájának második napján. Kiemelte, sem ő, sem Magyarország nem akar vezető szerepet játszani Európában, ám „nincs mit tenni”, ha nem akarjuk újra átélni, hogy „egyik napról a másikra egyszer csak határ híján 400 ezer ember, zömében katonakorú férfiak, igaz, fegyver nélkül, de katonai rendszerűen átmasíroznak a határunkon, bemasíroznak Magyarországra, és semmilyen fizikai erőnk nincs, hogy ezt megállítsuk”. Hangsúlyozta, „így adódott az, hogy mi kerítést építettünk, határvédelmet vezettünk be, és szembefordultunk az európai mainstreammel”.
Orbán szerint az európai politikában ma a sajtó, az NGO-k által alkotott – 85 százalékban baloldali-liberális – „soft power” azokat a politikusokat ünnepli, akik széttárják a karjukat, az intézmények hatalmát erősíti, és támadja az erős vezetőket, akik vállalkoznak rá, hogy megoldják, ami lehetetlennek tűnik. Kiemelte, hiába van hazánknak tényszerűen igaza, hiába képvisel európai érdekeket, „olyan rossz reputációja Nyugat-Európában miniszterelnöknek és országnak, mint nekem és Magyarországnak, talán még sosem volt”. Kulcskérdésnek nevezte, hogy „jöjjön már egy nagy ország”, amely „végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi”. Hozzátette, ez indokolja az olasz kormányhoz fűzött reményeket is.
A miniszterelnök szerint a migrációval kapcsolatos ellentét mögött az áll, míg Nyugat-Európában az integrációra, az egyre gyorsabban növekvő, erős öntudattal rendelkező, főleg muszlim kisebbséggel való együttélés menedzselése a fő kérdés, addig Közép-Európa éppen ezt a helyzetet akarja megelőzni. Orbán megjegyezte, a magyarok erkölcsi fölényben is érzik magukat ebben a kérdésben, hiszen szemben a nyugatiakkal, nem akarják másra ráerőltetni a megközelítésüket.
Kiemelte: bár a politikában mindig vannak sürgetőbbnek tűnő ügyek, a migráció kérdésében mégis „most kell döntéseket hozni”, „most kell cselekedni”, különben évtizedek múlva bánni fogjuk a következményeket. Orbán ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az ENSZ adatai alapján Afrika népessége 13 év alatt félmilliárddal fog nőni, közel annyival, mint amennyi az EU lakosainak mostani száma, továbbá míg Európában egyre kevesebb a keresztény, egyre több lesz a muszlim. Kitért arra is, hogy az unió jelenlegi vezetése és struktúrái képtelenek voltak kezelni a migráció és a határvédelem ügyét, ezért „bele kell nyúlni a rendszerbe”, el kell venni az Európai Bizottságtól a vonatkozó jogköröket, és létre kell hozni a schengeni zóna belügyminiszteri tanácsát.
„Még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság” – mondta Nicolas Sarkozy volt francia elnök Hangsúlyozta: Európának joga megvédenie a határait. „Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással szemben” – mondta Sarkozy, hozzátéve: nagy fejlesztési tervet kellene kidolgozni Afrikára vonatkozóan, hogy minden fiatal találjon munkát a saját országában. Kitért arra is, hogy Európában a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek. Magyarországot édesapja országának nevezte, amelynek nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország. „Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel” – jegyezte meg. Sarkozy részvételéről a konferencián kiemelten számolt be a Le Figaro is. A tekintélyes francia konzervatív lap szerint a volt elnök határozottan dicsérte Orbán Viktor politikáját.
Václav Klaus volt cseh államfő kiemelte, hogy meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges bevándorlást, mert az országok befogadási képessége az egyéni migráció esetében viszonylag magas, de a tömeges migráció kulturális, társadalmi és politikai konfliktusokat hoz magával. Hangsúlyozta, az európai országok csak akkor állíthatják meg a tömeges migrációt, ha úgy döntenek, hogy nem ösztönzik tovább. Klaus szerint jókor rendezték meg a konferenciát, mert érdemes az EP-választás előtt beszélni erről a témáról, s méltatta Orbánt, amiért mer erről beszélni, vállalva a támadásokat.
Sikertelen a német integrációs politika
Havonta tízezernél is több menedékjogi kérelmet nyújtanak be Németországban, ami „túl magas szám” a német bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője szerint. Hans-Eckhard Sommer a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a kérvényezők közül sokan viszont menekülésre kényszerítő ok nélkül érkeznek Németországba. Beszélt arról is, hogy egyes civil szervezetek jogállamban elfogadhatatlan módon akadályozzák az elutasított kérelmezők kitoloncolását. A Deutsche Welle című német lap pedig arról írt, hogy 2018-ban 45 százalékra emelkedett azoknak a Németországban élő menekülteknek az aránya, akik megbuktak az integrációs tanfolyamokon. (HSz)
Röviden
Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter: Katasztrofális az európai bevándorláspolitika, a téves helyzetfelismerés a politikai biztonságot is aláássa, hiszen a választók többsége elfordul azoktól, akik szerint a globalizálódó világban a bevándorlást nem lehet, ezért nem is kell megállítani.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: A magyar kormány szerint az ország belső erőforrásaira támaszkodva is vissza lehet fordítani a demográfiai hanyatlást, nincs szükség a migrációra.
Moszab Hasszán Juszef, a Hamász egyik alapítójának fia: Ma sokan lépik át a határokat a háborúk, a társadalmi elnyomás, a megszégyenítés elől menekülve, azok azonban, akik csak gazdasági okokból kockáztatják maguk és gyerekeik életét, felelőtlenek.
Jaime Mayor Oreja, volt spanyol belügyminiszter: Az EU számtalan intézménye között elveszett a kontinens lelke és szellemisége, értékei az európai ember személyiségével együtt válságba jutottak.
Trócsányi László igazságügyi miniszter: Kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira. Egyre többen ismerik fel, hogy a migráció veszélyezteti Európa identitását.
Andrew Veprek, népességügyért, menekültekért és migrációért felelős amerikai helyettes államtitkár: A nemzeti határok megvédése jogos érdek, a migrációnak pedig a jogszabályok mentén kell zajlania.
Yosef Kuperwasser, az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka: A valódi probléma a muszlim bevándorlás, a muszlimok másként gondolkodnak, mint azok, akik azért érkeznek Európába, mert európaiak akarnak lenni.
David Coleman, az oxfordi egyetem demográfus professzora: A jelenlegi folyamatok mellett Nagy-Britannia fehér lakossága 2060-2070 körül kisebbségbe kerülhet, és számos nyugati országra hasonló folyamat vár.