Ajánló

Orbán Viktor: Véget ért a száz év magyar magány

A kormányfő az eddigi eredmények ismertetése mellett felvázolta a főbb nemzetpolitikai célkitűzéseket 2030-ig, a Magyar Diaszpóra Tanács is kiállt a kárpátaljai magyarok mellett

A demográfiai zuhanás megállítása, erős, energetikailag független, önvédelemre kész Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök célkitűzése 2030-ig. Semjén Zsolt kormányfőhelyettes a diaszpóra megszervezését, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig a Kárpát-medencei magyarság megerősödését emelte ki.

diszpora
Semjén Zsolt, Orbán Viktor és Potápi Árpád János a Várkert Bazárban tartott ülésen (Fotó: Ficsor Márton)

A diaszpóramagyarság 111 képviselője és hazai politikusok részvételével ülésezett tegnap a nyolcadik Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) a fővárosi Várkert Bazárban. A megnyitón Orbán Viktor az MDT feladataként kiemelte a közös magyar gondolati keret kialakítását, s 2018 kapcsán fontos vívmánynak nevezte a parlamenti választásokkal „parádésan” megerősített politikai stabilitást, ami nélkül Magyarországon „nincs stabil gazdasági és szellemi élet”.

Aláhúzta: a kormány 2014-ig lezárta a zavaros rendszerváltó időszakot, új alkotmányt, gazdasági és kulturális modellt adott, és megkezdte az építkezést, 2014–18 között pedig stabilizálta ezt. Most a nemzeti konzervatív erők jövőképe szerint 2030-ig az a cél, hogy hazánk az unió öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, s ahol a legversenyképesebb a gazdaság. Cél a demográfiai hanyatlás megállítása is, ami az eddigi eredmények – a termékenységi ráta 1,2-ról 1,5-re növelése után küzdelmes, de nem irreális – mondta. Kiemelte a Kárpát-medence és Közép-Európa újjáépítését a régiókat összekötő autópályák és gyorsvasút kiépítésével, s fontosnak nevezte az energetikai függetlenség megteremtését is – utalt a paksi beruházásra. Mindebből 2022-ig a hazaszeretet általánossá tételét, a gazdasági értéktermelési láncolaton való feljebb lépést, új demográfiai eszközök és a népesedési szemlélet érvényesítését, illetve az önálló hadsereg továbbfejlesztését említette megvalósítandó célként.
A kormányfő szerint a politikai környezet is javul: az új amerikai kormányzat már nem akarja átírni a magyar alkotmányt, „ami örvendetes”, jönnek az EP-választások, illetve az EB-biztosok mandátuma is lejár, így remény van a konzervatív fordulatra az Európai Unióban.

Orbán közölte: minden szomszédunkkal jó viszont ápolunk, „a száz év magyar magány véget ért” –  egyedül Kijev a kivétel, amely viszont kénytelen lesz visszatérni a magyarbarátság ösvényére, ha valaha be akar kerülni a NATO-ba és az EU-ba. A kormányfő kiemelte hazánk jó kapcsolatát a migránsok áradatát felfogó Egyiptommal, Törökországgal és Izraellel, s a pragmatikus – ideológiai szempontokat nem érvényesítő – magyar kereskedelmi szemlélet eredményeit is méltatta. Hozzátette: van forrás a külhoni programok fenntartására, bővítésére, és megköszönte a diaszpóramagyarok kitartását.

A megnyitón Semjén Zsolt arról beszélt, hogy Budapest a diaszpórát 2010 óta a nemzet integráns részének ismeri el, a világ magyarságának tanácskozási fórumává vált az MDT – a Fidesz később pártszinten is közölte, hogy az MDT és a MÁÉRT összehívása mutatja a kormány hitét a nemzet összetartozásában. A plenáris ülés után Semjén arról számolt be, hogy az egyik fő téma a választási törvény módosítása volt a nemzeti összetartozás alapján, ami az uniós lakcímmel nem rendelkező diaszpóramagyaroknak is lehetővé teheti a májusi EP-választásokon való részvételt, leegyszerűsített adminisztráció mellett. A politikus megköszönte a diaszpóra mindenkori kiállását a bajban lévő nemzetrészek – most éppen a kárpátaljaiak – mellett.

Potápi Árpád János államtitkár a polgári kormány új nemzetpolitikai keretrendszerét méltatta, benne a Kárpát-medencei magyarságot erősítő szimbolikus és gyakorlati lépéseket a kettős állampolgárságtól a gazdaságfejlesztésig. Megemlítette, hogy a külhoni magyarságért díjat Kalló Zoltán-díjra tervezik átnevezni, a következő tematikus év pedig várhatóan II. Rákóczi Ferenc emlékév lesz.


Varsóval a nemzetek Európájáért

„A köztársaság kikiáltásának centenáriuma nagy ünnep az egész lengyel nemzetnek, amiben mi, magyarok is teljes szívünkből osztozunk” – írta Orbán Viktor kormányfő lengyel kollégájának, Mateusz Morawieckinek, akit levélben köszöntött a lengyel a függetlenség visszaszerzésének századik évfordulóján. Figyelmeztetett: „Magyarország és Lengyelország függetlensége ma is súlyos támadásoknak van kitéve”, hozzátéve, „mi, magyarok és lengyelek ezeréves múltra visszatekintő európai nemzetek vagyunk, éppen ezért mindig erős, történelmére, vallási és kulturális hagyományaira büszke Európát akartunk”.
(ŐM)


Együttműködés az Egyesült Államokkal

Az üldözött keresztények védelmében tervezett közös fellépésről és a Nyugat-Európában terjedő antiszemitizmusról is egyeztetett Orbán Viktor és Samuel Brownback, az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövete. Brownback elmondta: az amerikai kormány részéről a vallásszabadság témája prioritást élvez, nagy érdeklődést mutatnak a magyar kormány üldözött keresztények megsegítését célzó politikája iránt. A nagykövet örömét fejezte ki, hogy folyamatosan javul az amerikai–magyar együttműködés, Orbán pedig kiválónak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat.
(ŐM)