Orbán Viktor: Senkit nem lehet túlórára kötelezni

„Sosem jó szándékú emberek dobálnak füstbombát” (Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt)

Már látszik, hogy A munka törvénykönyvének vitája csak ürügy volt – mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ellenzék korábban is kiáltott már világvégét. Felidézte a jogszabály parlamenti elfogadásának körülményeit, „kellemetlenkedő alakokéhoz” hasonlítva az ellenzék viselkedését. A kormányoldal azonban nem hagyhatta ott a helyét a törvényalkotásban, „a küzdelem arról szólt, hogy ki bírja tovább idegekkel” – fogalmazott. A kormányfő szerint botránnyal nem lehet megakadályozni a törvényalkotást, „ha olyan elszánt emberek vannak a másik oldalon, mint mi vagyunk”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, az utcai tüntetők egy részét, a legagresszívabbakat és legaktívabbakat Soros György fizeti, és nemzetközi hálózatok is mozognak a háttérben. Közölte: nemzetközileg is látja nyomait ennek, a jobboldali kormányokat mindenhol tűz alá vették. Kifogásolta a Kossuth téri rongálásokat, és kijelentette: a rendőrökre dobált füstbomba „jogi értelemben súlyos dolog”. Sosem jó szándékú emberek dobálnak füstbombát – állapította meg. Kijelentette: senki nem alkalmazhat erőszakot, nem vandálkodhat, a politikai véleménynyilvánítást és a vandalizmust el kell választani egymástól.

Orbán Viktor azt üzente az embereknek: ne idegeskedjenek, mert akármit látnak az ellenzéktől, a kormánypárt el fogja végezni a munkáját. Senkit sem lehet túlmunkára kötelezni, ezt a változtatás is világosan tiltja – mondta a kormányfő, leszögezve, hogy „aki mást állít, az hazudik”. A kormányfő szerint a dolgozókat leginkább nem a munkaügyi szabályok védik, hanem az olyan gazdaságpolitika, ahol szükség van rájuk. Ma már a munkaadók „lasszóval fogják a munkavállalókat”, akiknek ezért egyre többet kell fizetni, a bérek így négy-öt éve folyamatosan emelkednek – tette hozzá. Az eddigi törvény azonban „buta korlátozásokat” állított azok elé, akik többet akartak keresni, és többet is dolgoztak volna ezért. Ahogy eddig, ezután is megkapják a dolgozók a hónap végén a rendes és a túlóra után járó bérüket is – szögezte le. Kijelentette azt is: a változtatás nem a munkaadók, hanem elsősorban a munkavállalók szempontjából fontos, és elsődlegesen a hazai kis- és közepes vállalkozásoknál jelentkező problémákat orvosolja. A gazdasági folyamatok hatására a munkaerő és a beruházások piacán is minőségi csere várható, az a cél, hogy jobban fizető, korszerűbb vállalkozások jöjjenek létre – magyarázta.

A jövő évi EP-választásokra rátérve a miniszterelnök hangsúlyozta: olyan európai parlamenti képviselőkre van szüksége az országnak, akik Magyarországot képviselik Brüsszelben, és nem Brüsszelt Magyarországon. Az ellenzék felfogása szerint Magyarországon azt kellene csinálni, amit Brüsszel mond, ezért aki ellenzéki képviselőt küld majd az EP-be, olyan embereket küld oda, akik nem Magyarországot képviselik ott – fűzte hozzá. A kormányfő hangot adott reményének, hogy több ország polgárai is nagyobb számban küldenek majd nemzetileg elkötelezett képviselőket a brüsszeli törvényhozásba, akik „meg tudják fordítani a jelenlegi széljárást”. Orbán a migráció kérdését nevezte a legfontosabbnak, de szólt arról is, hogy a Brüsszel által követett gazdaságpolitika sem előnyös Magyarországnak.

A magyar gazdaság „minden emberi számítás szerint” 2019-ben is jól teljesít majd, és a kormány elszánt arra, hogy ha döntést kell hozni a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen fordulatai miatt, azt gyorsan meghozza – közölte a miniszterelnök. Rámutatott: a magyarok az elmúlt években kézzelfogható bizonyítékát kapták annak, hogy képesek munkából eltartani a családjukat, „képesek vagyunk saját erőből is jó életet teremteni magunknak”, és ezen az úton megyünk tovább. Kitért arra is: a munkásoknak és a munkaadóknak kell megegyezniük arról, mekkora legyen a minimálbér összege, a kormánynak nem ügydöntőként, hanem közvetítőként kell fellépnie.