Orbán Viktor: Elszenvedjük, vagy irányítjuk a migrációt?

Tegnap ért véget az Európai Unió és az Arab Liga Egyiptomban, Sarm-es-Sejkben rendezett első csúcstalálkozója, amelyen az EU-s potentátok mellett huszonnégy uniós állam-, illetve kormányfő, köztük Orbán Viktor is részt vett. A kétnapos esemény témája a biztonság, a migráció és a gazdasági fejlődés volt.
A magyar miniszterelnök a csúcson elmondott beszédében az elmúlt évek tanulságait emelte ki: egyrészt, hogy a demokráciaexportra épülő külpolitika éppen a kívánttal ellentétes hatást éri el. Ehelyett egymás kulturális, vallási és politikai hagyományainak tiszteletben tartására van szükség. Másrészt, hogy „a demográfia erejét nem szabad alábecsülni”, mert a migráció alapját adó népesedési tendenciák folytatódnak, tizenöt év alatt, 2030-ra az arab országok népessége 30 százalékkal megnő, meghaladva az EU teljes lakosságát, „ráadásul mi Európában csökkenünk” – tette hozzá, rámutatva: a mai migrációs feszültségek okai erősödni fognak.

Orbán Viktor szerint a fő kérdés az, hogy elszenvedői vagy irányítói akarunk-e lenni ezeknek a folyamatoknak. „Én ma azt tapasztalom, hogy az embercsempészek, a terrorszervezetek, az illegitim erőcsoportok, az NGO-k, a pénzügyi spekulánsok és a média erős befolyást gyakorol a migrációs politikára és ezen keresztül az európai–arab kapcsolatokra is” – húzta alá, hozzátéve: a cél az lenne, hogy a legitim politikai vezetők közösen szabjanak irányt az eseményeknek.

A házigazda Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnöknek címezve azt is mondta: a magyar politika alapelve, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell szétosztani. Hazánk tudja, hol a helye, erejének megfelelő külpolitikát folytatva támogatja az EU szerepvállalását a válságkezelésben, de ideológiai alapú támogatás helyett „a stabilitást teremteni képes erők és vezetők” támogatását javasolja.

A kormányfő hozzátette: hazánk erején felül segít Libanonban, Irakban, Líbiában és a Száhel-övezetben, a visegrádiakkal közösen támogatja a líbiai határvédelmet, s részt vesz a V4 és Németország közös projektjében Marokkó támogatásában. Beszélt a Magyarországon magyar állami ösztöndíjjal tanuló 1400 arab fiatalról, s köszönetet mondott az arab vezetőknek az üldözött keresztény közösségek védelméért is.
A csúcstalálkozón beszélt Angela Merkel német kancellár is, aki felszólította az arab vezetőket a szíriai politikai változások támogatására, hogy az országból elmenekült mintegy hatmillió ember hazatérhessen. Hozzátette: minél hamarabb meg kell kezdeni a megbeszéléseket Szíria jövőjéről, és ezekbe az összes érdekelt felet be kell vonni. Merkel arról is beszélt, hogy az emberi jogok védelme érdekében az arab országoknak erős civil társadalom kell.

Záróbeszédében Abdel-Fattáh esz-Szíszi elmondta: folytatódik az EU és az Arab Liga együttműködése, a következő közös csúcsot 2022 körül tarthatják, valószínűleg Brüsszelben. Szíszi méltatta a csúcsértekezleten elért eredményeket, néhány dologban azonban – ahogy azt várta is - eltérőek voltak az álláspontok. Az elnök elutasította az Egyiptomra vonatkozó, az emberi jogi helyzetet érő bírálatokat. „Nem önök fognak leckét adni nekünk emberiességből” – üzente Európának, s elsősorban Merkelnek, hozzátéve: hazája tiszteletben tartja az európai erkölcsi normákat, de elvárja ennek viszonzását.

Ez volt egyébként az EU és az Arab Liga első csúcstalálkozója; az esemény végén a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a menekültek védelme és a gyűlöletre uszítás elítélése mellett az illegális bevándorlás elleni küzdelem mellett kötelezték el magukat, ezen kívül a palesztin–izraeli kérdés kétállami megoldását, illetve a teljes térség megtisztítását is támogatták a tömegpusztító fegyverektől. Szorgalmazták emellett a szíriai, a líbiai és a jemeni válság megoldását is.

---

Veszélyt hozhat Európára az ENSZ

Ha az ENSZ nem adja fel teljesen elfogult migrációpárti álláspontját, rendkívül komoly veszélyt hozhat Európára a következő hónapokban – közölte Szijjártó Péter hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén és az ENSZ Leszerelési Értekezletén. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek elmondta, felszólalásaiban kifejtette, hogy az Iszlám Államot a korábban általa elfoglalt területek 98 százalékáról ki tudta szorítani az ellene létrejött globális koalíció, amelyhez Magyarország is csatlakozott, ez azonban nem jelenti a terrorszervezet végét. Az Iszlám Állam stratégiát váltott, amelynek lényege, hogy megpróbálja visszaküldeni a korábban hozzá csatlakozott zsoldos terroristákat azokba az országokba, ahonnan érkeztek – tette hozzá.
A miniszter szerint látszik, hogy a terroristák visszatérésének útvonala a Nyugat-Balkánon át vezet, ezért rendkívül fontos, hogy a nyugat-balkáni és a közép-európai országok továbbra is minden erejükkel védjék határaikat.
(HSz)

---

Röviden
•
Irán kapcsán nem közeledtek az álláspontok a spanyol külügyminiszter szerint. Az EU-arab csúcson Josep Borell közölte, nem mindenki tart az iszlám köztársaságtól.
•
El kéne napolni a Brexitet - mondta Donald Tusk ET-elnök az EU-arab csúcson. A brit kormányfő tiltakozott.
•
Négymilliárd dollárral segítene az ENSZ a jemenieken. A szervezet szerint a lakosság négyötöde rászoruló.
•
Megfosztaná állampolgárságuktól a német papírokkal rendelkező dzsihadistákat a CDU. A párt a terroristák beszivárgását szeretné megakadályozni a lépéssel.
•
Nincsenek titkos, a migráció fokozását célzó tervei az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet. Az EB hosszan reagált a magyar kormányzati kampányra. Ebben kiemelték: a tagállamok és az Európai Parlament feje fölött nem születhet semmilyen döntés. Hozzátették: Hozzátették, hogy az EB eleve hiába kérlelte az EP-t, hogy az készítsen javaslatot a humanitárius vízumokról; a menedékkérelmek végső elbírálásának joga pedig ugyancsak tagállami hatáskör, az inkriminált „migránskártya” pedig csak Görögországban van. Jelenleg nincs kötelező kvóta, de a befogadás egyébként is kiváltható lesz mással - írták, hozzátéve: a 2021-27-es költségvetésben senkit sem büntetnének migránspolitikája miatt forrásmegvonással. w