Orbán: Kapuzárási pánikban vannak a brüsszeli politikusok

Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel – mondta a Gruevszki-ügyről (Fotó: MTI - Mohai Balázs)

Miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan „szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok”, aközben valakik – úgy tűnik, az Európai Bizottság – névtelen bankkártyákat osztogatnak olyanoknak, akiket nem ismerünk, nem tudni, mit akarnak, és akik közül sokan válnak terroristává, bűnözővé, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát – fejtette ki a Kossuth rádiónak adott interjúban a migránskártyákról Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz, az EU esetleg a saját – a magyarok által is befizetett – pénzét adja-e erre. A migránsvízum kapcsán felhívta a figyelmet: az Európai Parlament egyszer már leszavazta a humanitárius okokra hivatkozva adandó uniós belépési engedélyt, de most újra napirendre vetetik, és „le akarják nyomni a torkunkon”. A migránskártya és a migránsvízum ügye is azt mutatja, hogy a bevándorlást támogatók védekezés helyett „szállítmányozási ügynökségként” fogják fel az európai intézményeket – mondta a kormányfő. Szerinte egyébként a mandátumukat hamarosan elveszítő európai politikusok közül sokan „kapuzárási pánikban” vannak, és a szívüknek kedves ügyeket, köztük a migránskérdést még gyorsan le akarják zárni.

A brit uniós kilépéssel kapcsolatban megjegyezte: miután Brüsszel nem tudta kívül tartani a migránsokat Európán, így nem tudta benntartani Nagy-Britanniát az Európai Unióban. Az a dokumentum, amelyet a vasárnap esedékes rendkívüli EU-csúcs előtt kézhez vett, magyar szempontból kielégítő, védi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit.

A rádióinterjúban téma volt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszának ügye is, amelyről a kormányfő azt mondta: a bevándorláspártiak és az ezt az ügyet támadók személyi és szervezeti szinten is „pontosan egybeesnek”. Hozzátette: azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei, és miután Macedóniában miniszterelnökként Gruevszki lépett fel a legkeményebben a Soros-féle hálózatokkal szemben, ezért „nyomon követik az életét”. Gruevszki miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára – folytatta a magyar kormányfő. Leszögezte, az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás.

A kormány és a főváros között létrejött megállapodásról közölte: Tarlós István főpolgármester elérte, hogy közös döntés szülessen a budapesti fejlesztésekre szánt kormánypénzekről. Budapest olyan pénz fölött kapott döntési jogot, amely nem az övé, hanem a központi kormányzati költségvetésből származik, ezért „Tarlós István nem feladott, hanem megszerzett jogokat a fővárosnak” – mutatott rá a miniszterelnök. Hangsúlyozta: most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, az újonnan létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa beválhat Budapestnek.

A diaszpóratanács és a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülésével kapcsolatban arról beszélt, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka, mindenki rájött arra, hogy „velünk együttműködni nem természetellenes dolog, sőt, megéri”. Ukrajna és az ott élő magyarok ügyében elmondta, Magyarország segíteni próbálja Ukrajnát, érti nehéz helyzetét, „a területi integritásukat nemcsak hogy elfogadjuk, hanem mi is követeljük Oroszországgal szemben”. Ám erre az ukránbarát álláspontra „egy magyarellenes ukrán politikát kaptunk válaszképpen”, a megbeszélések ellenére tényleges eredmények nincsenek, de reméli, a következő ukrán elnökkel megváltozik ez a helyzet.