Néppárti fenyegetés és nemzeti érdek

Szigorúan nyilatkozott Joseph Daul, az Európai Néppárt francia elnöke (Fotó: AFP - DPA - Wiktor Dabkowski)

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Joseph Daul, valamint Manfred Weber, a pártcsalád csúcsjelöltje és európai parlamenti frakcióvezetője is bírálta tegnap a magyar kormány információs kampányát, amelynek plakátjain Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke szerepel George Soros társaságában. Daul a német Die Weltnek azt mondta, Orbán Viktor átlépett egy határt, megengedhetetlennek nevezte a plakátkampányt, és úgy fogalmazott: az EPP minden tagjának tisztelnie és osztania kell a pártcsaládot egyesítő értékeket. Weber pedig a Bildnek azt nyilatkozta, azonnal és végleg le kell állítani a magyar kormány Brüsszel elleni kampányát. A bajor politikus közölte, ez az első feltétele annak, hogy a Fidesz megőrizhesse néppárti tagságát. A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól. A harmadik feltétel pedig az, hogy biztosítja a George Soros-féle Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) több vezetője teljes támogatásáról biztosította Webert. A német sajtóban nyilvánult meg Gyurcsány Ferenc is. A Demokratikus Koalíció elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt kifogásolta, hogy a német politikusok taktikáznak, pedig tudják, mi történik Magyarországon, és az milyen veszélyt jelent Európára is.

Ha a nyilatkozók nem is, a német sajtó olvasói láthatóan pozitívabban látják a magyar kormányt. A Die Welt friss felmérése alapján a válaszadók 81 százaléka támogatja Orbán azon javaslatát, hogy a migráció körüli kérdések eldöntésére meg kell alakítani a schengeni övezet belügyminiszteri tanácsát.

A Fidesz kizárásának vagy felfüggesztésének kérdését március 20-án tűzi napirendre az EPP választmánya, miután kilenc ország 12 pártja kérte ezt. Egyikük, a vallon Humanista Demokratikus Centrum (CDH) bejelentette, hogy kilépnek az EPP-ből, ha a Fidesz maradhat, az Európai Parlamentben egyetlen mandátummal bíró párt politikusai azonban némileg ellentmondásosan nyilatkoztak ebbéli elhatározásukról.

A Fidesz számára Brüsszelben nem a pártfegyelem, hanem a magyar emberek véleményének képviselete fontos – mondta tegnap újságíróknak Halász János, a kormánypárti frakció szóvivője. „Mi azt gondoljuk, hogy az európai keresztény értékek megőrzése a fontos, a biztonság folyamatos fenntartása és közösségeink védelme” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarországon az emberek a tavaly áprilisi ország­gy­űlési választáson felhatalmazták a Fideszt ezen vélemény képviseletére.

„Ez a vita igazából nem a Fideszről, hanem Manfred Weberről, illetve az ő bizottsági elnöki pozíciójáról szól. Utóbbihoz szükségesek lehetnek nemcsak a szocialista, de a liberális és zöld voksok is az EP-választás után, de ezen erők – csakúgy, mint a néppárt balszárnya – a Fidesz kizárásához köthetik Weber megszavazását” – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Hangsúlyozta, ez tehát rövid távon még akár az uniót valójában irányító német hatalomtechnika, így Weber érdekeit is szolgálhatja, közép- és hosszútávon azonban két út áll az EPP előtt. „Vagy visszatalál eredeti kereszténydemokrata gyökereihez, amely folyamatnak motorja lehet a Fidesz, vagy hagyja magát zsarolni, leszalámizni, és így besorol a balliberális európai pártok közé” – magyarázta, hozzátéve: az bizonyos, hogy a Fidesz kiszorítása a nyílt társadalom erői számára fontos projekt.

„Soros évtizedek óta politikai szereplő”

Nincs szükség semmiféle összeesküvés-elméletre, ha George Soros megnyilatkozásairól, a hozzá kötődő Nyílt Társadalom Alapítvány tevékenységéről vagy az Európával kapcsolatos elképzeléseinek fő közvetítő eszközéről, a Project Syndicate médiaportálról van szó a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint. Kovács Zoltán a BBC Hard Talk című műsorában hangsúlyozta: Soros már évtizedek óta politikai szereplő, intézményi hálózata komoly hatalmat gyakorol anélkül, hogy valaha is választói felhatalmazást kapott volna erre. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Soroshoz köthető NGO-knak a magyar kormány nézete szerint semmi közük a civil társadalomhoz. Hozzátette, a civil társadalom alulról építkezik, és ilyen szervezetekből Magyarországon jelenleg 65 ezer működik. Kovács szerint a migrációs válság óta egyre nagyobb a távolság a nyugat-európai balos-liberális politikai elit és a tagországok választói között. Hozzátette: ezt a rést be kell zárni, mert ha még tovább szélesedik, az romba döntheti az Európai Uniót. (ŐM)

Orbán Viktor üdvözölte Macron felhívását

Egy európai újjászületés közös építését javasolja a nacionalista befelé fordulással szemben Emmanuel Macron francia elnök abban az írásában, amely tegnap jelent meg az uniós tagállamok médiumaiban, hazánkban például a Hvg.hu-n. Az államfő konkrét reformterveket is megfogalmazott cikkében, többek között egy demokráciavédő uniós intézmény létrehozását, a schengeni övezet reformját, valamint közös határrendőrséget és menekültügyi hivatalt. Orbán Viktor magyar kormányfő a Reuters hírügynökségnek küldött írásos nyilatkozatában üdvözölte Macron javaslatát. „Ez egy komoly európai vita kezdete lehet – ideje komolyan beszélni Európa jövőjéről. A részletekben természetesen vannak nézetkülönbségek, de a meglévő nézetkülönbségeknél sokkal fontosabb, hogy ez a kezdeményezés egy jó kezdet egy komoly és konstruktív dialógushoz Európa jövőjéről” – fogalmazott Orbán Viktor. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber pedig úgy reagált, Macronnak az Európai Parlamentet is be kell vonnia reformelképzelései megvalósításába. (ŐM)

Röviden

A májusi EP-választásba való külföldi beavatkozások veszélyeire figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus egy sajtótájékoztatón azt mondta: „Mindazok, akiket érdekel az EU, működjenek együtt szorosan a választás alatt és után, és ne engedjék, hogy a külső erők által finanszírozott, Európa-ellenes pártok döntsenek fontos prioritásokról és az uniós intézmények új vezetéséről.”

Észbontó, hogy miközben az Európai Unió „nótáztatja” Magyarországot és Lengyelországot, gazdasági meggondolásból és stratégiai érdekből hajlamos szemet hunyni a továbbélő kommunizmus diktatúráiban tapasztalható nemzeti és emberi jogi sérelmek felett – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő. Az erdélyi politikus az észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó brüsszeli konferencia után nyilatkozott az MTI-nek.

Hosszú évek óta a március 21-22-i európai uniós csúcstalálkozó lesz az első, amelynek egyáltalán nem szerepel a napirendjén a migráció kérdése, legalábbis a kedden közzétett tervezet szerint, írta az MTI. A tagállamok vezetői a bevándorláson túl elsősorban a munkahelyteremtésről, a gazdasági növekedésről, a versenyképességről, a klímaváltozásról, aktuális külpolitikai kérdésekről, illetve a dezinformáció elleni küzdelemről fognak tárgyalni.