Ajánló
Nem kér halasztást a Brexitre Theresa May
A miniszterelnök ragaszkodik a kilépés időpontjához, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány pedig elbukott, a skót vezetés közben ismét előhúzta a függetlenségkártyát

Nem akarja leállítani a Brexit-folyamatot a brit kormány a kilépés feltételeiről szóló megállapodástervezet kedd esti elutasítása ellenére sem – jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök szerdán. A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy „egy” megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja az Európai Unióból való kilépés döntését. Theresa May szerint ez utóbbi figyelmen kívül hagyná a kilépésről hozott népszavazási döntést, és a brit kormány erre nem hajlandó.
A kilépés feltételrendszeréről az EU-val elért megállapodást az alsóház kedd este a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította, és több mint száz konzervatív képviselő szavazott a kormányfő javaslata ellen. A szerdai parlamenti ülésen az alsóház rangidős tagja, Kenneth Clarke felvetette, hogy a súlyos vereség után kialakult helyzetben el kellene halasztani a kilépést. Theresa May erre úgy válaszolt, hogy az Egyesült Királyság március 29-én elhagyja az uniót.
Az óra megállítására szólította fel May-t Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, hogy legyen idő értékelni a Brexit-folyamat legújabb fejleményeit. Sturgeon ugyanakkor azt is megerősítette, hogy Skócia az unió tagja kíván maradni, és egyre világosabb, hogy ezt csak akkor érheti el, ha függetlenné válik.
Több uniós politikus jelezte, hogy elképzelhetőnek tartják a határidő kitolását, a The Guardian értesülése szerint akár júliusig is. További hosszabbítás ezután akkor képzelhető el, ha előre hozott választásokat vagy új népszavazást írnának ki az Egyesült Királyságban – írta a brit lap. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elképzelhető a halasztás, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. A jövőbeli EU–brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozható, ha például London úgy dönt, mégis marad a vámunióban, de a kilépési szerződés nem újratárgyalható – mondta a szóvivő. Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló arra figyelmeztetett, hogy soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, és Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a kilépés tervezett dátumáig, március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a kemény Brexitre. Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, és szövege a kompromisszumok létező legjobbja. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az EP-vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a megállapodás ratifikációját. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus EP-frakció vezetője, azt mondta, ha Theresa May-nek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana.
Így gondolhatta ezt a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt is, amikor tegnap bizalmatlansági indítványt nyújtott be Theresa May és „zombikormánya” ellen. A szavazás helyi idő szerint szerda este nyolckor kezdődött meg, és az elemzők várakozásának megfelelően a May kilépéstervezete ellen szavazó konzervatívok is összezártak a miniszterelnök mögött, és a bizalmatlansági indítvány elbukott: a kormányfő leváltását 306 képviselő támogatta, míg 325-en álltak ki Theresa May mellett.
Röviden
Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Brexit-megállapodás brit alsóházi elutasítása után az MTI szerint. Macron hivatala tegnap egyébként közölte, hogy felgyorsítja előkészületeit a rendezetlen Brexitre. Nathalie Loiseau uniós ügyekért felelős francia miniszter pedig a France Inter rádiónak elmondta, jogilag és technikailag van lehetőség a brit kilépés elhalasztására, de ezt a briteknek kell kérniük.
A brit félnek kell javaslatot tennie a kedd este a londoni alsóházban történtek után a kialakult helyzet rendezésére Angela Merkel német kancellár szerint, aki a szövetségi parlament külügyi bizottságának ülése előtt nyilatkozott a sajtónak. Olaf Scholz német alkancellár Twitteren azt írta: a rendezetlen Brexit a lehető legrosszabb megoldás. A Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak pedig Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta, nincs sok idő arra, hogy megoldást találjanak a brit kilépésre, de egy vámhatár bevezetését mindenképpen el akarják kerülni.
Sajnálatát fejezte ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben a brit uniós kilépés feltételrendszerét tartalmazó megállapodás elutasítása miatt. Juncker közölte, hogy az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata.
Egységesek és nem tárgyalják újra a britekkel kötött megállapodást a Brexit után az Európai Unióban maradó országok – szögezte le tegnap Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnöke. Hozzátette: az unió a brit kormánytól várja, hogy tisztázza álláspontját, a folytatás attól függ, mi történik Nagy-Britanniában.
Írország szerint világos az EU azon álláspontja, miszerint nem tárgyalható újra a Brexit-megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett. A dublini vezetés közleményében hozzátette, elismerik, hogy a szabályozatlan kilépés mindenki számára rossz lenne.
A brit polgárok 2016-ban kinyilvánított akaratának tiszteletben tartását szorgalmazta az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt. Matteo Renzi volt olasz kormányfő közösségi oldalán pedig azt írta, a Brexit nehézségei bizonyítják, hogy nem éri meg kilépni az EU-ból.
Jogi és politikai zűrzavartól tart a nemzetközi sajtó a Brexit-megállapodás elutasítása után szerdai lapkommentárok szerint. A német lapok felháborodással és aggodalommal fogadták a kedd esti történéseket. A The New York Times cikke szerint a briteknek nagy szükségük van egy vezetőre. (HSz)
Pedro Sánchez többet tenne Európa biztonságáért
Ahhoz, hogy az európaiak jövőjét és jólétét biztosítani lehessen, többet kell tenni Európa biztonságért és a védelméért, ennek része, hogy európai hadsereget kell létrehozni – mondta Pedro Sánchez spanyol kormányfő az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Hangoztatta, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a béke megőrzésében. Kiemelte: az uniónak számos problémával kell szembenéznie, amelyek közül kiemelkedik a migráció okozta kihívás. Sánchez szerint minden tagállam feladata a saját, illetve az uniós határok védelme, ugyanakkor közös menekültügyi politikára van szükség. Mint mondta, lehetővé kell tenni a szabályos bevándorlást, amely pozitív hatást fejt ki. Az Egyesült Királyság uniós kilépésével kapcsolatban hangsúlyozta: „a Brexittel mindenki veszít”. Sajnálatát fejezte ki, hogy a brit alsóház leszavazta a Brexit-megállapodást. (HSz)
Kurz a liberálisokkal hozná össze a Néppártot
Először a liberális ALDE-frakcióval kell összefognia az Európai Néppártnak (EPP) a májusi európai parlamenti választások után, csak utána tárgyaljanak a szociáldemokratákkal (S&D) vagy más frakcióval, már ha egyáltalán szükség lesz a liberálisokon kívül másra a többséghez – fejtette ki a Die Pressének Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki maga is néppárti (ÖVP-s) politikus. Kurz szerint Manfred Webernek, az EPP csúcsjelöltjének – akit a pártcsalád az Európai Bizottság élére jelöl – csak így lehet esélye arra, hogy megszerezze a bizottsági elnöki posztot. Az osztrák kancellár ötlete annyiban jelent újdonságot, hogy a jobbközép pártcsalád hagyományosan a szociáldemokratákkal alkotott nem hivatalos nagykoalíciót az Európai Parlamentben. Amikor azonban a mostani ciklus félidejénél a Tanács és a Bizottság mellett a Parlament élére is néppárti politikus került, megromlott a viszony. (ŐM)