Nagyvonalú vasúti tervek

Dávid Ilona: Fontos az egységes közlekedési rendszer kialakítása (Fotó: MTI - Máthé Zoltán)

A gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. A vasút korszerűsítése a 2013-ban meghatározott stratégiával összhangban továbbra is előnyt élvez, ezen belül is kiemelhető az észak–déli, illetve a kelet–nyugati nagy sebességű korridorok fejlesztése, illetve az északi határátmenetek javítása – közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület által szervezett konferencián. Hangsúlyozta: ki kell használni a kereskedelmi útvonalakból adódó lehetőségeket, viszont óriási a regio­nális verseny ezen a területen is. Éppen ezért Magyarország akkor lesz versenyképes, ha korszerűsíti a legfontosabb kereskedelmi útvonalait. A kormány ezen belül két nagy tervet támogat. Az egyik a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítése, amelynek tendereztetése folyamatban van, és jelenleg tárgyalásokat folytat a magyar fél a hitelszerződés feltételeiről a kínai Eximbankkal. A miniszter szerint az év vé­géig le lehet zárni a pénzügyi tárgyalásokat, és aláírhatják a vállalkozói szerződést is. Ebben az esetben megkezdődhet a kiviteli tervek elkészítése, a korszerűsített, óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas kétvágányú vonalat 2023-ban kell átadni – mondta Szijjártó Péter. A másik nagy beruházás a V4-országokkal közösen megépítendő nagy sebességű vonal Budapest és Varsó között, illetve magyar–román együttműködésként a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút megépítése. A miniszter közölte, a V4-országok vezetői leginkább a Budapest–Pozsony–Brünn–Varsó nyomvonalat támogatják, a gyorsvasúti összeköttetés révén a jelenlegi 12-ről négy, négy és fél órára lehetne csökkenteni a menetidőt a magyar és a lengyel főváros között.

Különösen fontos a magyar–szlovák határátmenet javítása, a jelenlegi kilenc átkelő közül háromnál közlekednek személyszállító vonatok. Éppen ezért a magyar kormány támogatja, hogy meginduljon a vasúti forgalom Ózd térségében, Komárom és Révkomárom, Balassagyarmat és Losonc, Hatvan–Fülek, Drégelypalánk és Zólyom között, a sátoraljaújhelyi sebesvonatok pedig Kassáig közlekednének – közölte Szijjártó Péter.

Dávid Ilona, a Hungrail elnöke az egységes közlekedési rendszer kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról szólt, hogy a jegyárbevételek a költségek mindössze 18-20 százalékát fedezik, miközben a vonatok kihasználtsága 32-35 százalékos, amin javítani kell. Csépke András a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója közölte, törekednek az utasok igényei szerint kialakítani a menetrendet. Megemlítette, hogy jövőre új motorvonatokat helyez forgalomba a társaság.