„Mindenki érzi a nyugati világban, hogy van valami a levegőben”

A gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, a kormány hamarosan elfogadja az ezt segítő akciótervet – jelentette be a kormányfő (Fotó: Hegedüs Róbert)

Izgalmas tárgyalásokon vagyunk túl – foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke kétnapos látogatását. Kitért arra, hogy nagy horderejű változások zajlanak a világban, így Európában is, ahol mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar, minden európai vezető azt keresi, hogyan tudná ezt saját népének elérni. A miniszterelnök kiemelte, „2010-ben mi hoztunk egy döntést, hogy a saját utunkat akarjuk járni: a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre építjük a magyar modellt”. Elmondta, hogy tavaly a GDP több mint négy százalékkal nőtt, és a növekedés fenntarthatónak látszik, az alapjai szélesek.

Orbán Viktor arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már versenyképes országnak tekinthető, de „egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal”. A versenyképességet radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet. Jövőre folytatódnak az adócsökkentések, és jelentős gazdasági növekedéssel számolunk – hangsúlyozta.

A miniszterelnök kijelentette, Európában Magyarországnak van az egyik legstabilabb kormánya, hiszen 2010 után további két alkalommal kaptak jelentős politikai felhatalmazást. A V4-es összefogásról elmondta, ha ez a négy ország nem lenne az unió tagja, akkor ott most nem lenne gazdasági növekedés, a növekedés motorja jelenleg Közép-Európában van. Ez 64 millió ember, Törökország lakossága nyolcvanmillió, s a miniszterelnök szerint az a kérdés, hogyan tudják megszervezni az együttműködést. Kiemelte, hogy Törökországnak 150 fős ösztöndíjprogramot ajánlottak fel, évente ennyi diák tanulhat Magyarországon. Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy Törökország eleve szövetségese Magyarországnak, hiszen mindketten a NATO tagjai.

Sosem néztünk úgy Magyarországra, mint egy külföldi országra, hiszen Közép-Ázsiáig nyúlnak vissza gyökereink – mondta Erdogan. Hozzátette, hogy a magyarok és a törökök nem versenytársai egymásnak, hanem együttműködve tudnak közösen dolgozni. Magyarországra egyfajta kereskedelmi bázisként tekinthetünk – fűzte hozzá. A török elnök kiemelte: „Az a célunk, hogy az áthaladási okmányokat érintő problémákat végleg számoljuk fel, a kétoldalú és a tranzit áruszállítás is jelentős.”

A két ország között élénk a gazdasági kapcsolat, számos ágazatban működik közös bizottság, így a turizmus és a közlekedés területein, továbbá Afrikában közös munkacsoportban dolgoznak helyi projekteken. A török–magyar kereskedelmi forgalom tavaly 2,6 milliárd dollár volt, idén már 1,9 milliárd dollárt ért el, ami nyolcszázalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – jelezte Erdogan. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot. Beszélt arról is, hogy az elmúlt hónapokban a török gazdaság ellen spekulatív támadások történtek Törökország terrorizmus elleni fellépése miatt. Ez ellen minden intézményük megtette a szükséges lépéseket, új gazdasági programot hirdettek. Végül felhívta a figyelmet, hogy a Törökországban lévő mintegy négymillió menekültre 33 milliárd dollárt költöttek saját költségvetésből, minden nemzetközi segítség nélkül, az európaiak pedig 1,7 milliárd eurót biztosítottak mindehhez a megígért hatmilliárd helyett.

A külgazdasági tényezők alapvetően meghatározzák a magyar gazdaság teljesítőképességét. Már idén is voltak jelentős sikereink, két török cég beruházásához kétmilliárd forint támogatást biztosított a kormány – mondta fórumon Szijjártó Péter külügyminiszter.