Megegyezést akar Trump

Trump megjegyezte: számot vetett azzal, hogy a rendkívüli állapot esetleges kihirdetése után a döntését bíróságon megtámadnák, mégpedig a demokratáknak azzal az érvelésével, hogy a déli határokon kialakult helyzet nem teszi indokolttá a rendkívüli állapotot.

Az elnök leszögezte: azok a kormányzati alkalmazottak, akik a részleges leállás miatt nem kapnak fizetést, a kormányzat újraindulásakor megkapják a pénzüket.

A részleges kormányzati leállás szombaton lépett 22. napjába, és ezzel az Egyesült Államok történetének leghosszabbjává vált, megelőzve az 1995-ös, Bill Clinton idején történt kormányzati működési stopot.

Mind demokrata párti, mind republikánus politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt pénteken, hogy amennyiben az elnök mégis rendkívüli állapotot hirdet ki, akkor milyen forrásokból akarja biztosítani a fal felépítését. Az elnöknek például joga van ahhoz, hogy katonai projekteket állítson le, vagy a katasztrófa-elhárításra fenntartott költségvetésből vegyen el pénzt.

A szenátus republikánus frakciójának egyes tagjai pénteken újabb kompromisszumos javaslattal próbálkoztak, amely szerintük kiutat jelenthet a zsákutcából. Rob Portman ohiói és Jerry Moran kansasi politikus olyan javaslatot terjesztett elő, amely 25 milliárd dolláros alapot hozna létre a határok biztonságának erősítésére, és egyelőre ebből finanszíroznák egy legalább 1100 kilométeres határszakasz megerősítését. A javaslat magában foglalja a gyermekkorukban a szüleik révén az Egyesült Államokba került, fiatal illegális bevándorlók – az úgynevezett álmodozók nemzedéke – védelmét is, lehetővé téve.

Közben a The New York Times arról számolt be, hogy az FBI 2017 tavaszán nyomozást indított Donald Trump elnök ellen, mert az volt a benyomása, hogy orosz érdekeket szolgálja. Trump twitterén úgy reagált: „minden bizonyíték és ok nélkül” vizsgálódtak utána az FBI „korrupt korábbi vezetői”.