Ajánló

Még rengeteg vagyon járna vissza

Az elvett erdélyi magyar javak restitúciójáról rendeztek konferenciát, az elsődleges cél egy uniós állásfoglalás

Amikor a tűz és a víz megpróbál közös nevezőt találni – érzékeltette Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója a helyzetet, amikor az egymással vitában álló államoknak – például hazánknak és az egykori kisantant államoknak – a kompromisszumkészségére akarták bízni a nagyhatalmak az elvett javak kapcsán való megegyezést, ami azóta is sikertelen. Hozzátette: a határon túli magyarok igazságszolgáltatást várnak, nem jogszolgáltatást.

A Kisebbségi Jogvédő Intézetnek az erdélyi restitúcióról szóló konferenciáján a szervezet igazgatója, Csóti György kifejtette, „két-három országgal állunk háborús állapotban” a magyarság kollektív jogaiért; ezek közül Szlovákiával szemben „fegyverszünet van”, Ukrajnával viszont már-már háborús a viszony. Románia a kettő között áll, itt nemrég akadt el és fordult vissza a magyar javak kilencvenes években elindult visszajuttatása. Ezért a szervezet célja, hogy a lehető legtöbb ilyen ügyet összegyűjtse. Lapunknak egyébként elmondta, hogy a jelenlegi uniós és román joggyakorlat nem sok jóval kecsegtet, de egy petíció, illetve egy esetleges európai bizottsági állásfoglalás sokat lendítene a helyzeten. Antal Eszter, a szervezet jogásza hozzátette, ha sikerül elég jogesetet összegyűjteni, bizonyítható a román hatóságok rendszerszintű uniós jogsértése, amely ellen egy olyan EB-állásfoglalást akarnak kicsikarni, ami a nemzeti bíróságok előtt a jogsérelmet szenvedettek fő érve lehetne. Szó esett még a konferencián jogesetekről és jogalkalmazási kérdésekről is, de a lényeget Horváth Attila alkotmánybíró foglalta össze: mint mondta, a tulajdonjog nem évül el, a tulajdont vissza kell juttatni eredeti birtokosának.