Matolcsy György: Az árstabilitás fenntartása elsődleges cél

Nagy Márton alelnök, Matolcsy György, Windisch László alelnök és Hergár Eszter társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató a bejelentésen. A jegybankelnök elmondta, hogy az élénk belső kereslet emeli az áremelkedés ütemét  (Fotó: Papajcsik Péter)

Módosított monetáris politikáján a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor annak karaktere nem változott, továbbra is elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartása – közölte Matolcsy György jegybankelnök a Monetáris Tanács tegnapi döntését követően. A jegybank elérte inflációs célját – ami három százalék –, az árstabilitás fenntartása érdekében a tanács szükségesnek tartotta a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ennek megfelelelően az egynapos betéti kamatot tíz bázispontos emeléssel mínusz 0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta. Második lépésként a tanács az idei második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát százmilliárd forinttal, legalább három-ötszázmilliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembe vételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Emellett a jegybank július 1-jén háromszázmilliárd forintos összeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal a jegybank elősegíti a vállalati szektor finanszírozását, ennek érdekében a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minőségű forintkötvényeket vásárol.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a jegybank továbbra is fenntartja laza monetáris politikáját. Az MNB egyetlen horgonya az infláció, a hosszú távon fenntartható célt az adószűrt maginfláción keresztül közelítik meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az infláció és az adószűrt maginfláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.

A jegybankelnök az elmúlt hat évet értékelve elmondta, hogy teljes monetáris fordulatot valósítottak meg, a jegybank teljesítette három legfontosabb feladatát, az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást, és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását. Megemlítette, hogy 2013 és 2018 között Magyarország 23 százalékos gazdasági növekedést ért el, ehhez a jegybank a monetáris intézkedései révén 12 százalékkal járult hozzá. Közölte: a jegybanki alapkamat alacsonyan tartásával hat év alatt tízezer milliárd forinttal csökkentek Magyarország kiadásai. Az államadósság az alacsony alapkamat miatt 2400 milliárd forinttal csökkent, a vállalatok 1400 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a bankoknak a felvett hitelek után, a háztartások ugyanennyi pénzt takarítottak meg. A Nemzeti Hitelprogram révén 2800 milliárd forintot pumpált a jegybank a gazdaságba.

A tegnapi kamatdöntő ülést illetően nem beszélhetünk határozott szigorításról, a jegybank nem kötelezte el magát emellett, egyedi lépésnek szánta, amely elegendő ahhoz, hogy az inflációs cél továbbra is teljesüljön – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, a forint árfolyamingadozása, s végül gyengülése hátterében az áll, hogy a piac a szigorítás első lépéseként árazta be a tegnapi kamatdöntő ülést, azonban nem ez, hanem tulajdonképpen egy kiigazítás történt. A jegybank negyed év múlva tart majd felülvizsgálatot, addig nem várható változás sem a betéti sem a hitelkamatokban, és az alapkamat mértékét illetően sem. Az elemző hozzátette, ha a piaci környezet változása miatt a jegybank semmilyen módosítást nem tett volna, még inkább gyengítette volna a magyar fizetőeszközt. Ennek a mostani kiigazításnak viszont nincs érdemi befolyása a hiteltörlesztőkre, sem pedig az inflációra, valamennyi inflációs mutató, beleértve az adószűrt maginflációt, három százalék felett van.

Szűkebb keretek között a kamatok

A kamatfolyosót a bankközi kamatok szélsőséges ingadozásainak korlátozására tartja fenn a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ennek szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a jegybank Monetáris Tanácsa. Alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti, amelyen az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek – olvasható a jegybank honlapján. A folyosó szélessége mától 95 bázispont, tetejét az egynapos lejáratú hitel képezi, amelynek kamata megegyezik a jelenlegi jegybanki alapkamattal. (MOA)

Lejáró devizaswapügyletek

A hosszabb távra szóló devizaswapügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát – összegét és kamatait – egy másik devizára – összegére és kamataira – cserélik. Jelen esetben a jegybank „ad” forintot és fogad be devizát. Virovácz Péter azt mondta, a Magyar Nemzeti Banknak tizenhárom csereügylete jár le a közeljövőben, ezeket nem, vagy oly módon újítja meg, hogy azok értékét tíz-tízmilliárd forinttal csökkenti. A kétezermilliárd forintos devizaswap-állomány ezáltal százharmincmilliárd forinttal csökken, mindez arányaiban nem tekinthető jelentős szigorításnak, ez a folyamat pedig három hónap alatt, áprilistól júniusig zajlik majd. (MOA)