Ajánló
Matolcsy: A megszorításalapú kiútkeresés nem jó megoldás
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jegybankoknak és a kormányzatoknak szoros stratégiai kapcsolatot kell kialakítani, ahogy ezt az Egyesült Államokban is tették

Erős központi pénz szükséges az eurózónában és az Európai Unióban (EU) ahhoz, hogy a pénzügyi válságokkal szemben ellenállók legyünk. A virágzó időszakokat válságok követik, amikor is gyorsan kell cselekedni, és a hatékony válságkezelésben a jegybankoknak és a központi kormányzatoknak szoros stratégiai kapcsolatot kell kialakítaniuk, ahogy ezt az Egyesült Államokban is tették – közölte tegnap Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián. Hozzátette: tanulni kell a legutóbbi válság tapasztalataiból, a megszorításalapú kiútkeresés nem jó megoldás.
Az MNB hagyományteremtő szándékkal 2014-ben rendezte meg először a Lámfalussy Lectures szakmai konferenciát, ezzel tisztelegve Lámfalussy Sándor, a magyar származású kiemelkedő közgazdász életműve és munkássága előtt. Lámfalussy Sándor szakmai körökben leginkább az európai gazdasági és monetáris unió létrehozásában játszott meghatározó szerepe miatt ismert, gyakran hivatkoznak rá az „euró alapítóatyja”-ként. Az idei konferencia fő mottója „A felzárkózás évtizede az Európai Unión belül” volt. Matolcsy György a legutóbbi, 2008-as gazdasági és pénzügyi válságot felidézve elmondta, hogy az Egyesült Államokban a kormány és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve együttműködése révén 2009-ben befejeződött a pénzügyi válság, méghozzá úgy, hogy nem a megszorítás volt az alap. Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de a következő évtizedekben bevezeti az eurót – mutatott rá Matolcsy György. Kiemelte: az euró elmúlt két évtizede olyan tanulságokkal szolgál, amelyekből fontos következtetések vonhatók le. Az első tíz év, 2008-ig egyértelműen sikeresen zajlott, amiből a legtöbbet a felzárkózó eurózóna tagok közül főleg a déli államok profitáltak. Rámutatott: az ezt követő időszakot megszenvedte az eurózóna, és úgy tűnik, a felzárkózás eltűnőben van. Az eurózónában a válság hosszabb és mélyebb volt, mint az Egyesült Államokban, pedig onnan érkezett Európába, 2012 óta lassú helyreállításnak lehetünk tanúi. A konferencián egyébként elhangzott, hogy az Európai Központi Bank vezetése csak 2012-ben hívott össze egy szakmai grémiumot a válság tényleges megoldására, 18 hónappal azután, hogy Magyarország pénzügyi segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól, és hónapokkal azt követően, hogy Görögország elvesztette pénzügyi függetlenségét.
Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója elmondta, hogy az Egyesült Államok és az EU részesedése csökken a globális bruttó hazai termékből. A világ első húsz vállalatában nincs is európai, az első 11 amerikai, kilenc pedig kínai. Az innovációs és technológiai versenyben Európának szüksége lenne a készségi alapok újraépítésére, vagyis az oktatási rendszerben a matematika, a reál tárgyak és a digitális ismeretek erősítésére. Lúcio Vinhas de Souza, az Európai Bizottság közgazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy makrogazdasági szinten a közép-európai régió jól teljesít, a relatív versenyképesség viszont nem annyira lenyűgöző. Ennek egyik oka a gazdasági jellegű kivándorlás, enélkül 1990 óta hat százalékkal lehetett volna nagyobb a gazdasági növekedés a térségben.
Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP Fix) esetében januárban megköttettek az első szerződések. Az NHP Fix programban az MNB ezermilliárd forintnyi kedvező kamatozású hitelt biztosít a hazai kis és közepes cégek számára a beruházásaik finanszírozásához, mégpedig oly módon, hogy a jegybank kamat nélkül nyújt hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyek azt legfeljebb 2,5 százalékon adhatják tovább a cégeknek. Az igazgató szerint az alapvető cél az volt, hogy legyen elegendő és kedvező kamatozású hosszú távú hitel a piacon, amiben eddig jelentősen elmaradtunk Csehországtól. Az NHP Fix hitelét tíz éven belül kell visszafizetni, legfeljebb egymilliárd forint vehető fel, viszont Fábián Gergely szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy tízmilliós nagyságrendben vesznek fel ilyen jellegű kölcsönt a vállalkozók.
Jegybanki elismerés Novák Katalinnak
A Magyar Nemzeti Bank által alapított Lámfalussy-díjat Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja, a Banque Centrale du Luxembourg korábbi elnöke (1998 és 2012 között), a Popovics-díjat pedig Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kapta. Yves Mersch megalakulása óta tagja az EKB Kormányzótanácsának és az Általános tanácsnak. Novák Katalin több nemzetközi megbizatásnak tesz eleget, például a Politikai Hálózat az Értékekért Tanácsadó Testületének alelnöke, a Német–Magyar Ifjúsági Társaság alapító tagja. (PGI)