Ajánló
Macron kitart az uniós központosítás mellett
Több százezren tiltakoztak Franciaországban az üzemanyag adójának tervezett növelése ellen, miközben az államfő Berlinben kárhoztatta a nemzeti szuverenitást
A világháborúk, a diktatúrák, a jelenkori háborúk és a terrorizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen beszélt tegnap a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban Emmanuel Macron francia elnök. „A fenyegető biztonsági helyzet, a klímaváltozás, a digitalizáció által megindult változás, a mesterséges intelligencia forradalma, a mezőgazdaság átalakulása, a migráció kihívása” mind-mind olyan ügy, amelynek megoldására nincs felkészülve az EU, mert nem ilyen megpróbáltatásokra tervezték. Ezért „össze kell szednünk a bátorságunkat egy új fejezet megnyitásához, tartozunk ezzel Európának és mindazoknak, akik az utóbbi hetven évben a békés Európa felépítésén dolgoztak” – fejtette ki Macron, hozzátéve, Németországnak és Franciaországnak közös felelősséget kell vállalnia, együtt kell küzdenie egy „modern, hatékony és demokratikus európai szuverenitás” kialakításáért. A politikus egyértelműsítette, ehhez az európai szuverenitáshoz mindenkinek le kell mondania nemzeti szuverenitása egy részéről. Mindenkinek át kell helyeznie a közösség szintjére saját döntési hatásköre egy részét a külpolitika, a védelempolitika, a migrációs és a nemzetközi fejlesztési politika területén, és meg kell osztania a többiekkel államháztartása „növekvő részét, akár az adóbevételek egy részét is” annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös védelem, az euró pedig önálló költségvetéssel rendelkező nemzetközi valuta legyen, és létrejöjjön a közös szabályok alapján tevékenykedő „európai menekültügyi hivatal” – fejtette ki Macron az MTI tudósítása szerint.
Franciaországban eközben óriási megmozdulásokra került sor: szombaton az üzemanyag környezetvédelmi adójának jövőre tervezett emelése ellen kétezer helyszínen 288 ezren tiltakoztak. Az MTI felidézte, az interneten felháborodott autósok által néhány hete indított, a gépkocsikban kötelezően tartandó láthatósági sárga mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalma nagyobb útkereszteződések, benzinkutak, bevásárlóközpontok, repülőterek, pályaudvarok, autópályák le- és felhajtóinak elfoglalására, valamint a párizsi körgyűrűn forgalomlassító akciókra kérték az autósokat. Vasárnapra virradóra is folytatódtak az akciók, 87 helyszínen háromezren tiltakoztak, délutánra pedig már 150 helyen. Az blokádoknál történt balesetekben egy ember meghalt, 409 pedig megsérült.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett megmozdulás az egész országra kiterjedt, és a francia kormány gazdaságpolitikája, valamint Emmanuel Macron államfő elleni elégedetlenség kifejeződése lett. Francia elemzők szerint jóllehet, a franciák háromnegyede támogatja a sárga mellényeseket, a részvétel a tüntetéseken a vártnál kisebb volt, az ország nem bénult le, s ez némi mozgásteret ad a kormánynak, amely már jelezte, hogy nem változtat a környezetvédelmi adót érintő politikáján. François de Rugy környezetvédelmi miniszter szerint az emberek türelmetlenek, mert Macron kormányzásának tizennyolc hónapja alatt még nem mutatott fel annyi eredményt, mint amennyit vártak.