Lezárhatja déli határait Ausztria

Az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex határőreinek afrikai bevetésével akadályozná meg a migránsok Európába jutását Sebastian Kurz osztrák kancellár. A politikus a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjút, amelyben kiemelte, egy, a Frontexnek adandó új politikai felhatalmazás lehetővé tenné az uniós határvédelmi ügynökségnek, hogy „a helyi kormányok engedélyével harmadik államok területén működhessen”.

A kancellár egyben a Frontex gyorsabb bővítését sürgette. Hangsúlyozta, hogy az ügynökségnek olyan világos politikai felhatalmazásra is szüksége van, amely lehetővé teszi dolgozóinak, hogy hatékonyan felléphessenek az illegális migránsokkal szemben. „Az illegális bevándorlókat az unió külső határain kell megállítaniuk, ellátniuk és ideális esetben haladéktalanul visszaküldeniük hazájukba vagy egy tranzitállamba” – tette hozzá Kurz.

A 31 éves kancellár újfent amellett foglalt állást, hogy a menekültek EU-tagállamok közötti elosztásáról szóló vitát be kell fejezni, mert nincs realitása annak, hogy egyez­ség születne a kérdésben. „Nem látom, hogy Ausztria hozzájárulását adná a menekültkvótákhoz” – tette hozzá. A júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökségről szólva Kurz kiemelte: országa erőfeszítéseket fog tenni az Európai Unión belüli feszültségek leépítésére. „Az uniós külhatárok védelmére, a belbiztonságra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre helyezzük a hangsúlyt” – húzta alá.

Az APA osztrák hírügynökség tegnap arról írt, hogy Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter aggódik, mivel biztonsági források szerint újra emelkedik a balkáni útvonalon érkező migránsok száma. Ezzel kapcsolatban Kickl elmondta, hogy szükség esetén lezárná Ausztria határait. A tárcavezető szerint naprakész helyzetértékelésre van szükség, és ha a jelenlegi határvédelmi keret nem elég, akkor bevethető lenne a belügyminisztérium hatáskörébe delegált, feltöltés alatt álló határ- és idegenrendészeti egység. Ezen kívül mozgatható határkerítések, konténerek és egyéb eszközök biztosíthatják a hatékonyabb határvédelmet.

Szintén tegnap közölt interjút a dpa német hírügynökség Liljana Pavlovával, az EU-elnökségért felelős bolgár miniszterrel, aki elmondta, Bulgária június végéig áttörést szeretne elérni az európai menekültpolitikai vitában, és ennek érdekében kompromisszumos javaslattal állt elő. Ennek lényege, hogy a menekülteket csak akkor osztanák szét automatikusan az uniós tagországokban, ha a 2015-öshöz hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. Kisebb számok esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt az áradattal szembesülő uniós határországnak. Lehetőség lenne arra is, hogy a tagállamok önkéntes alapon menekülteket fogadjanak be, és ezért uniós többletforrásokat kapjanak. A bolgár javaslatcsomag emellett a hatékonyabb határvédelmet és a menedékre nem jogosultak gyorsabb kitoloncolását is tartalmazza.

Röviden

Legkevesebb tizenöt menekülő migránst megöltek, tucatnyi társukat megsebesítették emberkereskedők a múlt hét közepén, Líbiában – közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet. A líbiai Bani Valid településen több mint száz migráns szökött el múlt szerdán az emberkereskedők egyik titkos börtönéből. A bűnözők tüzet nyitottak a menekülőkre.

Az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége az olasz haditengerészet hajóival és civil szervezetek aktivistáival együttműködve, csütörtökön és pénteken összesen mintegy 1400 migránst mentett ki a Földközi-tengerből – jelentette a mentési munkálatokat koordináló olasz parti őrség. Csak pénteken hét bevetésben 1050 embert mentettek ki.

Aggodalmának adott hangot az ENSZ egyik jelentéstevője a terrorellenes francia törvényeknek az emberi jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Fionnuala Ní Aoláin szerint a rendkívüli állapot alatt hozott intézkedések és a 2017 november 1-jétől hatályos törvény a helyi muszlim közösség megbélyegzéséhez és társadalomból való kirekesztéséhez is vezethet.