Ajánló
Kudarcos centenárium
Az Erdély megszerzésének századik évfordulóját megünneplő Románia jubilálását belpolitikai harcok és sikertelenségek keserítik – mondta lapunknak Pászkán Zsolt külügyi szakértő
Hatalmas katonai parádéval ünnepelték Erdély megszerzését a román fővárosban. A bukaresti díszszemlén a Romániában állomásozó NATO-tagországok hadereje is felvonult, tüzérségi díszlövéssel, a légierő bemutatójával, páncélosok felvonultatásával ünnepeltek a diadalívnél; a fővárosban és Kolozsvárott eközben civilek tüntettek a kormány ellen, és a megjelenő csendőröket is kifütyülték. A díszemelvényen fagyos hangulatban álldogáltak egymás mellett Klaus Iohannis államfő és a parlamenti házelnökök.
Később Iohannis Gyulafehérváron, a száz évvel ezelőtti, Erdély Romániához való csatlakozását kikiáltó – illegitim – nagygyűlés helyszínén az ország modernizációja és nyugati elkötelezettsége mellett tett hitet, amikor felavatta a nagy egyesülés emlékművét és egy hidat. Kitért arra is, hogy száz évvel ezelőtt a kisebbségek és a többség közeledését is szolgálta az elfogadott nyilatkozat. Gyulafehérvárott ugyancsak katonai parádéra került sor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleményben követelte – immár sokadszor – a gyulafehérvári nyilatkozatok kisebbségi autonómiájáról szóló részének betartását Bukaresttől. A párt közölte: tiszteletben tartja a románok ünnepét, de tiltakozik az asszimilációs nyomás ellen.
Az ünnepséget számos anomália kísérte: a gyulafehérvári emlékmű kritikusai szerint jobban hasonlít a Facebook logójára, mint egymásba hajló keresztekre, a kormány megrendelésére készített propagandavideó botrányosan hemzseg a történelemhamisítástól, a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház vezetőinek pedig a csendőrséget kellett kihívniuk, amikor román nacionalisták betörtek a színházba az előadott Nem kimondottan 1918 című darab ellen tiltakozva. Eközben 22 gyerek éjszakázott egy gyulafehérvári ortodox katedrálisban, mert nem volt szállásuk. Nem készült el teljesen a bukaresti óriáskatedrális, és a beígért száz kilométer autópályát sem sikerült megépíttetni. A felvonulás légi parádéja sem sikerült tökéletesre: a legújabb román vadászgépek (használt F–16-osok) a jég fogságába estek, így nem tudtak felszállni.
Nem csoda, hogy román véleményformálóktól is sok volt a kritika: Stelian Tănase filozófus az Adevarulnak az Európa-ellenes kormányt bírálva megosztottnak nevezte az országot, Adrian Cioroianu történész, Románia UNESCO-nagykövete pedig a Kronika.ro-nak ismerte el, Románia még adós a kisebbségek számára is vonzó projekttel.
Az utolsó pillanatig tartó belpolitikai harcok, sértődöttség és megosztottság jellemezte a centenáriumi napokat – mondta el lapunknak Pászkán Zsolt. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője példaként a „nemzet katedrálisát” említette, amelyet a tervezett közadakozáshoz képest állami és önkormányzati pénzből sem sikerült befejezni a centenáriumra a magát 90 százalékban ortodoxnak mondó országnak. Hozzátette: a közjogi méltóságok több eseményen távolmaradásukkal tüntettek a másik ellen, és ami az országot illeti, száz év alatt még a különböző országrészekben élő románokat sem sikerült egyesíteni, a főbb erdélyi és partiumi városok Bukarest megkerülésével hívják le az uniós forrásokat, amitől a központi hatalom retteg, és a Moldvával való egyesülés is csak délibábos álom, hiszen csupán a román ajkú moldvaiak ötöde számára vonzó a jelenlegi román nemzetállam. Ami a kisebbségeknek szóló üzeneteiket illeti – vélte a szakértő –, azok megmaradtak tartalom nélküli propagandaszövegnek, miközben az intézményes magyarellenesség a mindennapok része maradt.
Közben betörték egy román busz ablakát Budapesten, de a fuvarozó cég ügyvezetője cáfolta a román lapértesüléseket, miszerint románellenes éle lett volna a dolognak. Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának közintézményei a székely zászló kitűzésével vállaltak szolidaritást az erdélyi magyarsággal.
Később Iohannis Gyulafehérváron, a száz évvel ezelőtti, Erdély Romániához való csatlakozását kikiáltó – illegitim – nagygyűlés helyszínén az ország modernizációja és nyugati elkötelezettsége mellett tett hitet, amikor felavatta a nagy egyesülés emlékművét és egy hidat. Kitért arra is, hogy száz évvel ezelőtt a kisebbségek és a többség közeledését is szolgálta az elfogadott nyilatkozat. Gyulafehérvárott ugyancsak katonai parádéra került sor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleményben követelte – immár sokadszor – a gyulafehérvári nyilatkozatok kisebbségi autonómiájáról szóló részének betartását Bukaresttől. A párt közölte: tiszteletben tartja a románok ünnepét, de tiltakozik az asszimilációs nyomás ellen.
Az ünnepséget számos anomália kísérte: a gyulafehérvári emlékmű kritikusai szerint jobban hasonlít a Facebook logójára, mint egymásba hajló keresztekre, a kormány megrendelésére készített propagandavideó botrányosan hemzseg a történelemhamisítástól, a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház vezetőinek pedig a csendőrséget kellett kihívniuk, amikor román nacionalisták betörtek a színházba az előadott Nem kimondottan 1918 című darab ellen tiltakozva. Eközben 22 gyerek éjszakázott egy gyulafehérvári ortodox katedrálisban, mert nem volt szállásuk. Nem készült el teljesen a bukaresti óriáskatedrális, és a beígért száz kilométer autópályát sem sikerült megépíttetni. A felvonulás légi parádéja sem sikerült tökéletesre: a legújabb román vadászgépek (használt F–16-osok) a jég fogságába estek, így nem tudtak felszállni.
Nem csoda, hogy román véleményformálóktól is sok volt a kritika: Stelian Tănase filozófus az Adevarulnak az Európa-ellenes kormányt bírálva megosztottnak nevezte az országot, Adrian Cioroianu történész, Románia UNESCO-nagykövete pedig a Kronika.ro-nak ismerte el, Románia még adós a kisebbségek számára is vonzó projekttel.
Az utolsó pillanatig tartó belpolitikai harcok, sértődöttség és megosztottság jellemezte a centenáriumi napokat – mondta el lapunknak Pászkán Zsolt. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője példaként a „nemzet katedrálisát” említette, amelyet a tervezett közadakozáshoz képest állami és önkormányzati pénzből sem sikerült befejezni a centenáriumra a magát 90 százalékban ortodoxnak mondó országnak. Hozzátette: a közjogi méltóságok több eseményen távolmaradásukkal tüntettek a másik ellen, és ami az országot illeti, száz év alatt még a különböző országrészekben élő románokat sem sikerült egyesíteni, a főbb erdélyi és partiumi városok Bukarest megkerülésével hívják le az uniós forrásokat, amitől a központi hatalom retteg, és a Moldvával való egyesülés is csak délibábos álom, hiszen csupán a román ajkú moldvaiak ötöde számára vonzó a jelenlegi román nemzetállam. Ami a kisebbségeknek szóló üzeneteiket illeti – vélte a szakértő –, azok megmaradtak tartalom nélküli propagandaszövegnek, miközben az intézményes magyarellenesség a mindennapok része maradt.
Közben betörték egy román busz ablakát Budapesten, de a fuvarozó cég ügyvezetője cáfolta a román lapértesüléseket, miszerint románellenes éle lett volna a dolognak. Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának közintézményei a székely zászló kitűzésével vállaltak szolidaritást az erdélyi magyarsággal.