Középpontban a Brexit: nem várható áttörés

Orbán Viktor Brüsszelben kétoldalú megbeszélést is folytatott Sebastian Kurzcal (Fotó: AFP - Aris Oikonomou)

Megkezdődött tegnap Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos csúcsértekezlete. Az ülés középpontjában az MTI szerint az eredetileg tervezett főbb témák, az euróövezeti reformok és a migráció mellett ismét az Egyesült Királyság kiválása áll, miután a héten elhalasztották a szavazást a Brexit-megállapodásról a brit parlamentben.

Az ülés előtt Orbán Viktor miniszterelnök a belga fővárosban elsőként az Európai Néppárt (EPP) csúcstalálkozóján vett részt. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a távirati irodának elmondta: Orbán Viktor tegnap kétoldalú megbeszélést folytatott Sebastian Kurz osztrák kancellárral és tárgyalt Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnökkel, a Szlovén Demokrata Párt vezetőjével. A csúcstalálkozó előtt került sor a visegrádi országok kormányfőinek külön egyeztetésére is – közölte a sajtófőnök.

Az évzáró EU-csúcs helyszínére érkezve a BBC hírteleví­ziónak Theresa May brit miniszterelnök elmondta: nem számít azonnali áttörésre az európai uniós csúcstalálkozón. Szintén csütörtökön kiderült az is, hogy a londoni parlament idén már nem szavaz a Brexit-megállapodásról.

Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozóra érkezve újságírók előtt kijelentette: lehet arról beszélni, hogy az EU további biztosítékot adjon Londonnak a Brexitet követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan, de az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket. Hozzátette, nem lát esélyt arra, hogy újratárgyalják és megváltoztassák a Brexit-megállapodást.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette, a brit kormányfőn múlik a megállapodás hazai elfogadtatása, egyúttal leszögezte, hogy a dokumentumot nem lehet újratárgyalni. Macron a sárgamellényes tüntetések kapcsán elmondta: nem léphetnek előre azok az országok, amelyekben a vezetés nem veszi figyelembe az emberek jogos dühét.

Elutasította az újratárgyalás lehetőségét Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki ugyanakkor azt mondta: egy, a jövőbeli kapcsolatokat tisztázó politikai nyilatkozat megfogalmazása elképzelhető.

A német parlament egyébként tegnap állásfoglalási indítványt fogadott el, amelyben leszögezi, hogy nem tárgyalható újra az EU és Nagy-Britannia között már létrejött egyezmény az utóbbi uniós kiválásának feltételrendszeréről. A dokumentum szerint a jelenlegihez képest nincs olyan megállapodás, amely jobb és igazságosabb lenne mindkét fél számára.

Az EU-csúcsot megnyitó beszédében Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke kijelentette: az EP készen áll arra, hogy új javaslatot vegyen fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust. Tajani hozzátette: a javaslat lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak, objektív okokat figyelembe véve. Aláhúzta, hogy meg kell védeni az uniós külső határokat, valamint erősíteni kell a Frontex keretében működő Európai Határ- és Parti Őrség működését a jövőbeli kihívások kezelése érdekében.

Az esti, lapzártánk után véget ért munkavacsorán az Egyesült Királyság távozása után bentmaradó tagállamok vezetői Theresa May-jel tárgyaltak a Brexitről, a huszonhetek emellett külön is egyeztettek a kérdésről. Ma az egységes piac, a klímaváltozás, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc, illetve a migráció, azon belül is a dublini menekültügyi szabályok reformja lesz a fő téma.

Röviden

Az Európai Bizottságnak azonnal fel kell függesztenie az Andrej Babis cseh kormányfő üzleti birodalmához kapcsolódó cégeknek szabálytalanul juttatott valamennyi uniós támogatást – szögezték le tegnapi állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői. A dokumentum szerint a bizottságnak köteleznie kell a cégeket a finanszírozás visszafizetésére.

Mintegy harmadával csökkent idén az illegálisan Európába érkezők száma a tavalyi adatokhoz képest – írta jelentésében az uniós part- és határvédelmi ügynökség. Az év első tizenegy hónapjában mintegy 138 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon.

Az EU további négymillió eurót különített el, hogy folytassa Kelet-Ukrajnában a humanitárius segítségnyújtást a tél kezdetén. Az uniós bizottság közlése szerint ezzel a 2014 óta Ukrajnának nyújtott támogatás, amely a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket segíti, 116 millió euróra nőtt. (HSz)

Kétharmados bizalom
Kiálltak May mellett a konzervatív képviselők

Továbbra is bizalmat szavazott szerda este a brit parlament konzervatív frakciója Theresa May brit miniszterelnöknek. A kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt zömmel a tory alsóházi frakció keményvonalas Brexit-táborának képviselői kezdeményezték. A 317 fős tory frakció tagjai közül 200-an szavaztak bizalmat a kormányfőnek, 117-en viszont a bizalmatlansági indítványra voksoltak. A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni. Theresa May kijelentette, hogy hálás az eredményért, jelentősnek nevezte ugyanakkor az ellene voksoló tory képviselők számát, és elmondta, hogy az ő érveiket is meghallgatta. Theresa May a szavazás megnyerése ellenére valószínűleg nem tölti ki teljesen kormányfői mandátumát. A szerda esti szavazás előtt tartott frakcióülésen több résztvevő egybehangzó beszámolója szerint ugyanis kijelentette: amint rendezett módon végigvitte az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, félreáll, és lehetővé teszi új konzervatív vezető megválasztását még a következő parlamenti választások előtt. (UT)

Brüsszeli tervezet
Deutsch: Nyomásgyakorló eszköz az új uniós szabály

A jogállamiság legalapvetőbb elveit figyelmen kívül hagyva fogadott el az Európai Parlament egy olyan tervezetet, mely egy tisztázatlan eljárási rendszert hoz létre, és a tagállamok uniós forrásainak megvonását célozza az Alapszerződés rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával, így tehát a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja Brüsszel létrehozni – írta Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő csütörtöki, lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében, arra reagálva, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző és költségvetési bizottsága szavazott az unió költségvetésének védelméről szóló jelentéstervezetről. A parlamenti bizottságok egy olyan jelentéstervezetet fogadtak el, mely egy „gumijogszabályt” hoz létre – jegyezte meg Deutsch Tamás, hozzátéve: a javaslat alapján a rendelet alkalmazható lenne olyan esetekben is, amikor egy tagállam adópolitikája, adórendszere nem tetszik Brüsszelnek, és a tervezetben nem került meghatározásra, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene, vagy hogy pontosan ki és milyen esetben indíthat ilyen, az unió pénzügyi érdekeit védő eljárást. (UT)

Nézőpont-felmérés
A V4-es országok lakossága elutasítja a bevándorlást

A visegrádi együttműködés (V4) tagországainak lakossága elutasítja a migrációt – állapította meg a Nézőpont Intézet csütörtökön bemutatott közvélemény-kutatása. Az európai uniós kvótarendszert a V4-es országok 53 millió felnőtt lakosa közül nagyságrendileg 35 millióan utasítják el, és még ennél is többen, 41 millióan elégedetlenek Brüsszel bevándorláspolitikájával. Több mint 30 millió szavazókorú lakos támogatja ugyanakkor a magyar határkerítést. A Nézőpont Intézet kutatása szerint a betelepítési kvóták szerinti elosztással a magyarok mindössze 17 százaléka ért egyet, 78 százaléka pedig elutasítja az elképzelést. A lengyelek 68, a szlovákok 80, a csehek 83 százaléka nem ért egyet a betelepítési kvóták alkalmazásával. Konszenzus övezi Brüsszel migrációs politikájának elutasítását is: a lengyelek 75, a magyarok 76, a csehek 77, a szlovákok 79 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan az Európai Unió vezetői kezelik a bevándorlás kérdését. A Magyarország déli határára telepített kerítés megépítésével a magyarok 85 százaléka ért egyet, míg a lengyelek 52, a csehek 71 és a szlovákok 72 százaléka támogatja a határzárat – derül ki a felmérésből. (UT)