Kkv-szektor: a felvásárlások és fúziók elősegítése a cél

Az elmúlt években a kkv-szektornak átlagában sikerült hét százalék feletti termelékenységnövekedést elérnie. A versenyképességi javaslat szerint előretekintve ennek a gyarapodásnak a fenntartása szükséges a tartós gazdasági növekedéshez, amihez érdemben hozzá tudnak járulni az uniós vagy egyéb forrásból finanszírozott fejlesztési programok.

A jegybank honlapján közzétett 330 pontos javaslatcsomag kkv-ra vonatkozó része hat nagyobb téma köré csoportosul: beruházások, mérethatékonyság növelése, hálózatosodás, inspiráló vállalkozói környezet, képzett humán tőke és végül, de nem utolsósorban a modernizáció. Ezeken a témakörökön belül összesen huszonhat versenyképességi hatékonyságot növelő tanács szerepel. Az MNB szerint a beruházások kapcsán fontos az igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának ötszázmillió forintról százmillió forintra csökkentése, az azonnali elszámolhatóság, valamint, hogy a beruházásokat le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból.

A felmérések szerint a hazai kkv- szektor szerkezete rendkívül elaprózódott, a mérethatékonyság növelése is egy fontos lépés, amelynek érdekében felvásárlások és fúziók elősegítése a cél. A jegybank számításaink alapján a mérethatékonyság miatt egy átlagos kisvállalat nyolcvan, egy átlagos középvállalat pedig kétszázharminc százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A hatékonyságot tekintve kiemelt jelentőségű a hálózatosodás is.

A sikeres növekedéshez inspiráló vállalkozói környezet kialakítására is szükség van, amelyhez fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek kell biztosítani. Az erre irányuló javaslatok között szerepel többet között a releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása, a kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentessége is.

A kisvállalatokban rendkívül fontos a képzett humán tőke szerepe, ennek elérésére innovatív cégekkel javasolnak stratégiai partnerségi megállapodásokat, továbbá eredménycélokhoz kötött digitális kurzusokat.

A vezető pénzintézet a modern korban versenyképes kkv-k támogatását szorgalmazza. A modernizációhoz vállalati honlapokra is szükség van – hazánkban minden negyedik vállalatnak nincsen honlapja –, továbbá vidéken számos helyen szükséges befektetni a digitális infrastruktúrába is. Az információs és kommunikációs eszközök használata elsősorban szemléletformálási kérdés, amire már jelenleg is létezik állami támogatású program. Az igényt mutatja az is, hogy a program kezdeti kétmilliárdos kerete közel ötmilliárd forintra emelkedett 2018-ban. A jövőben egy célzott állami alap elsősorban a már meglévő technológiák adaptálását támogathatná szemléletformálással, oktatással és beruházási kerettel.

 (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke (középen) Orbán Viktor jelenlé­té­ben tegnap kinevezte Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Matol­csy György ünnepélyes keretek között tette le a hivatali esküjét, hogy megkezdje második ciklusát a jegybank élén. A kinevezés 2019. március 4-i hatállyal hat évig terjedő időtartamra szól. Matolcsy György az előző hat évben is a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. Kinevezése előtt ezen a héten kedden hallgatta meg az előző hatéves tevékenységéről és jövőbeni elképzeléseiről az országgyűlés gazdasági bizottsága, a parlamenti testület támogatta a kinevezését. (VG)