Ajánló
Kínai–magyar összefogás a fejlődésért
Az új világrendben döntő jelentőségük lesz a nemzeti bankok és a kormányokegyüttműködésének, a régió országai felemelkedő erőközpontok – közölte Orbán Viktor

Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten megrendezett jegybankelnöki találkozón. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai régió országai felemelkedő erőközpontok, amelyek a következő öt-tíz évben Európa gazdasági motorját adhatják. A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban elmondta, hogy már nem elég kereskedelmi téren keresni az együttműködést, a pénzügyek terén is erre kell törekedni. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti az egyeduralmát – emelte ki. A jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. A migrációról elmondta, hogy Nyugat-Európa átalakulása megállíthatatlan, ezért ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban.
Arról is beszélt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre. Beszéde végén hangsúlyozta: ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, ahhoz világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, ami jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét is igényel.
Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es, Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés – jelezte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a találkozón. Felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés 2011-ben indult, a selyemút-kezdeményezés részét képezi, ami az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni. Véleménye szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Hangsúlyozta, hogy az együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése. Helytelen az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Megjegyezte: minden kormánynak és központi banknak fel kell készülni a szűk esztendőkre is, hiszen globálisan is előfordulnak pénzügyi-gazdasági válságok. Lényeges dolognak tartja, hogy az államadósság lett az ellenség az infláció után. Elhangzott az is, hogy hazánk az elmúlt nyolc évben több mint tíz százalékponttal csökkentette a bruttó hazai termékkel arányos államadósságát. A találkozón beszélt arról is, hogy a 2002 és 2010 közötti hazai eseményekből, gazdaságpolitikai katasztrófákból katalógust lehetne összeállítani, fontos megszabadulni a súlyos hibák és téves döntések árnyékától.
A legfontosabb tényező, ami a pénzügyi válság elkerülését segíti, a politikai stabilitás – mutatott rá Ji Kang, a kínai jegybank kormányzója. Elmondta, hogy a két régió között évente több mint tíz százalékkal nő a kereskedelmi forgalom, amely tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. Kína tízmilliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig másfél milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában.