Ajánló
Kijev szárazföldi támadástól tart
A lapunknak nyilatkozó szakértők megosztottak abban a kérdésben, valósak-e a félelmek az orosz offenzíva kapcsán, Porosenko közben Trumppal üzentet Putyinnak
Nagyszabású szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről Ukrajnát – indokolta meg a hadiállapot tegnapi hatállyal történt bevezetését Petro Porosenko. Az ukrán elnök kérésére a parlament tíz megyében harminc napra vezette be a hadiállapotot. A kedd este sugárzott műsorban hangsúlyozta: kötelessége törvényi alapot adni az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy szükség esetén ellenálljanak ennek. Az orosz készülődésre az ukrán határ menti csapatösszevonásokat hozta fel példának, és hozzátette: a kercsi incidens csak a kezdet volt.
Dmitro Tuzsanszkij politikai elemző szerint ugyanakkor az ukrán hírszerzésnek valós bizonyítékai vannak az orosz csapatmozgásokról, és úgy vélte, hogy mindamellett, hogy valóban a választás tematizál sok mindent, Ukrajna ellen ténylegesen orosz agresszió zajlik, az offenzíva veszélye pedig nő. Az orosz hadsereg a legerősebb Európában, ugyanakkor az ukrán Közép-Európában a második, így akár kész lehet felvenni a harcot az oroszokkal. Az EU- és a NATO-tagországok támogatása mindehhez életbe vágóan fontos.
Ugyanakkor Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint Porosenko feltehetőleg inkább a hadiállapotot szeretné legitimálni a szárazföldi offenzívával, egyébként az oroszoknak nem feltétlenül lenne jó egy nagyobb szárazföldi konfliktus az ukrán elnökválasztások előtt. Mint mondta, Moszkva számára a Krím kézben tartása is igen drága mulatság, közben az olajárak sem úgy alakultak, hogy az országnak beleférjen egy nagyobb offenzíva; ellenben a fegyverek kipróbálása és a katonák harctéri gyakorlatszerzése így is megoldható, közben pedig Kijevben is valószínűleg új kormány alakul, amelyikkel új alapról indulva tárgyalhatnak.
Eközben továbbra is ukrán provokációról beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai tanácskozáson, ahol megismételte vádját, miszerint Petro Porosenko államfő támogatottságnövelése volt a cél az orosz válasz kiprovokálásával és a hadiállapot bevezetésével. Az orosz elnök hozzátette, reméli, hogy a G20-csoport hétvégi argentínai csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnökkel is tud egyeztetni a történtekről. Porosenko eközben az NBC-nek adott interjúban arra kérte Trumpot, hogy ez esetben tolmácsolja neki üzenetét, miszerint tűnjön el Ukrajnából, amely nem akar orosz gyarmat lenni. Porosenkót Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon biztosította Washington teljes, akár katonai támogatásáról, Trump ennél visszafogottabban fogalmazva azt mondta: aggasztónak látja a helyzetet. Egy orosz lap szerint a kijevi kormány egy amerikai bázis lehetőségeiről is tárgyalt Washingtonnal, de ezt Eric Pahon, a Pentagon szóvivője cáfolta.
Emlékezetes, vasárnap este a Kercsi-szorosban, a Krím partjainál orosz határőrhajók elfoglaltak három ukrán hadihajót. Az ukrán álláspont szerint a hajók jelezték áthaladási szándékukat, Moszkva szerint viszont a felszólítás ellenére léptek be orosz felségvizekre. Az elfogott legénységgel szemben kéthavi előzetes letartóztatásról döntött kedden egy krími bíróság.
Többet vár Európától Washington
Washington szeretné meggyőzni Európát arról, hogy Moszkva megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről kötött szerződést (INF) – jelentette ki az amerikai hírszerzés csúcsvezetője, Dan Coats újságíróknak kedden este, amikor Brüsszelbe indult a NATO-tagállamok tanácskozására. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel. Heather Nauert külügyi szóvivő pedig közölte, hogy az Egyesült Államok a Moszkva elleni szankciók szigorúbb betartását várja az európaiaktól, és azt, hogy többet tegyenek Ukrajnáért Oroszország ellen folytatott küzdelmében. (UT)