Ajánló

Kiemelt ügy az észak-afrikai stabilitás

A Líbián keresztül Európába érkező bevándorlás újbóli felerősödésével fenyeget az országjelenlegi helyzete – derült ki a Migrációkutató Intézet legújabb elemzéséből

Kiemelt szerepet fordít hazánk Észak-Afrikának Európa biztonsága szempontjából – jelentette ki Szijjártó Péter tuniszi hivatalos látogatásán. A külügyminiszter közölte, Magyarország segíti Tunéziát az illegális bevándorlás elleni harcban.

Szijjártó Péter és Szlim Feriani 20190124
Szijjártó Péter és Szlim Feriani energiagazdálkodási megállapodást írt alá (Fotó: MTI - KKM - Burger Zsolt)

A saját védelme érdekében Magyarország nem csak beszél arról, hogy Európának segítenie kell az észak-afrikai országokat stabilitásuk és határbiztonságuk megőrzésében, a terrorizmus elleni küzdelemben, lakosságuk életszínvonalának javításában, hanem meg is teszi ezt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek Tuniszból telefonon nyilatkozva. Hozzátette: hazánk kiemelt szerepet tulajdonít Észak-Afrikának Európa biztonsága szempontjából, hiszen ha az észak-afrikai országok instabillá válnak, vagy nem tudják megvédeni határaikat, akkor gyakorlatilag átjáróházzá válnak az Afrikából az EU felé irányuló migráció számára, ez pedig nem érdeke Magyarországnak. „Láttuk, hogy amikor Líbia instabillá vált, és nem tudta megvédeni a határát, akkor gyakorlatilag a migráció zöld folyosójaként működött” – jegyezte meg a tárcavezető.

Szijjártó Péter Tuniszban tárgyalt Hemaisz Dzsinaui külügyminiszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy a magyar rendőrség, honvédség és a Terrorelhárítási Központ kiképzést és továbbképzést nyújt a tunéziai hatóságoknak. Mindemellett megegyezés született vízügyi, oktatási kérdésekben. Áprilisra összehívták a magyar–tunéziai gazdasági vegyes bizottság ülését, és várhatóan az idei évtől az egyik tunéziai légitársaság közvetlen járatot fog üzemeltetni Tunisz és Budapest között.

A minisztert udvariassági látogatáson fogadta Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök is, emellett találkozott Szlim Feriani ipari és vállalkozásügyi miniszterrel.

A szintén észak-afrikai Líbiában eközben továbbra sem megnyugtató a helyzet, és nem zárható ki egy újabb migránshullám sem a Migrációkutató Intézet friss elemzése szerint. Mint írták, az elmúlt hónapok politikai, gazdasági és katonai manőverei alapján a felek inkább az időt húzzák, és félő, hogy az év közepére ígért választások növelni fogják a feszültséget, mindez pedig a Líbián keresztül Európába érkező migráció újbóli felerősödésével fenyeget. Ennek okai a fegyveres milíciák és a líbiai háborús gazdaság, emellett rengeteg olyan szereplő van, amely alá tudja ásni a stabilitást. Továbbá a nemzetközi közösség és az európai államok szintjén sincs egységes Líbia-politika.

Marokkóban tegnap egyébként az Iszlám Államhoz kötődő terroristacsoportot számolt fel a helyi rendőrség. Az észak-afrikai ország belügyminisztériuma által kiadott közlemény szerint az őrizetbe vett tizenhárom személy terrortámadásokra készült.


Röviden

Több mint háromezren érkeztek a tengeren keresztül Görögországba tavaly decemberben – derül ki a görög parti őrség által kedden közzétett adatokból. A migránsok többsége egy új, Görögország északi részét Törökországgal összekötő útvonalon keresztül érkezett. Dimítrisz Vícasz menekültügyért felelős görög miniszter az AMNA görög hírügynökségnek elmondta, bár az EU és Törökország között aláírt migrációs megállapodás hatalmas csökkenést jelent az érkezők számát tekintve, „nem old meg mindent”.

A bevándorlásellenes politika jelenti az egyedüli alternatívát, amely biztonságot teremthet Európa számára – jelentette ki Németh Zsolt az MTI-nek. Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke elmondta, a magyar és a lengyel delegáció gyertyagyújtással rótta le kegyeletét a december 11-én Strasbourgban történt terrortámadás áldozatainak emlékhelyén kedden. Közölte: a terrorizmus és a bevándorláspárti politika kéz a kézben jár.

Felelős marad a Dublin III. rendelet értelmében a menekültkérelmek elbírálásáért az EU azon tagállama, amely bejelenti szándékát uniós tagságának megszüntetésére – közölte tegnap döntését az EU Bírósága.
A luxem­bourgi székhelyű uniós bíróság szerint a kilépési szándék bejelentése nem függeszti fel az uniós jog alkalmazását az adott tagállamban. Ugyanakkor a tagországok maguk határozhatnak arról, hogy megvizsgálják-e a nemzetközi védelem iránti olyan kérelmeket, amelyekért közvetlenül nem felelősek.

Összesen 3523 menekültkérelmet nyújtottak be tavaly Dániában, majdnem ugyanannyit, amennyit 2017-ben. A bevándorlásért és integrációért felelős dán minisztérium szerdán közölt adatai szerint a legtöbb kérelem eritreai, szíriai és georgiai bevándorlóktól érkezett.

Komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban az úgynevezett arany­útlevél- és aranyvízum programok – figyelmeztetett tegnap az Európai Bizottság. E programok keretében egyes EU-tagállamok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe. Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható, bizonyos letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet. A bolgár kormány februártól megszünteti a programot. (HSz)


Salvini nem siratná el a Sophiát

Olaszország együtt tud élni azzal, ha megszűnik a Sophia – nyilatkozta tegnap Matteo Salvini olasz belügyminiszter az embercsempész-hálózatok felderítése, illetve felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő európai uniós haditengerészeti műveletre utalva. Salvini szerint országának semmi érdeke nem fűződik a művelethez, hiszen hiába nevezik nemzetközi missziónak – 24 tagállam vesz részt benne – az elmúlt években kimentett migránsok mindegyike, 43 227 ember mind Olaszországba érkezett. A tárcavezető kifejezte abbéli reményét is, hogy más uniós tagállamok is lezárják a kikötőiket. A hivatalosan EuNavforMed nevű misszió mandátumát az EU múlt év végén idén március 31-ig hosszabbította meg. Tegnap újabb 75 afrikai menedékkérőt szállítottak el a Róma közeli, bezárásra ítélt Castelnuovo di Porto táborból. (ŐM)