Kiemelkedően teljesít a hazai munkaerőpiac

A kormány reményei szerint a Pénzügyminisztérium által most elindított új munkaerőpiaci program legalább ötvenezer embernek tud segíteni a versenyszférában való elhelyezkedésben – írta a tárca közleményében Varga Mihály pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatait kommentálva. Kiemelte, 774 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltáshoz képest, az emelkedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 625 ezer fővel nőtt a munkában állók száma. Közölte, a foglalkoztatottak száma megközelítette a négy és fél milliót, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók száma is csökkent. A munkanélküliség továbbra is 3,6 százalékos, amivel hazánk a harmadik helyen áll az uniós rangsorban a németek és a csehek után – tette hozzá.

A tárcavezető tudatta, az unió átlagához képest a magyar foglalkoztatás négyszer gyorsabban nőtt 2010 óta, a V4-ek közül pedig a leggyorsabb ütemű volt a bővülés. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma.
Felhívta a figyelmet, hogy a következő időszak feladata még a teljes foglalkoztatottság eléréséhez a munkaerő-tartalék további aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése.

Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunkhoz eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével is több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába. Hozzátette, a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, egyben viszont a termelékenység és a hatékonyság növelését, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss munkaerőpiaci adatok fényében úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Akik most munka nélkül vannak, azokat nem vagy csak nagyon nehezen lehetne visszaterelni a munkaerőpiacra – mutatott rá a szakértő. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac egyre lassabb ütemben, de továbbra is képes javulni. Ami az év hátralevő részét illeti, továbbra is inkább a munkaerő-kínálat lehet a gátja a munkanélküliségi ráta jelentősebb csökkenésének. Az elemző az év egészében átlagosan 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál.

A KSH jelentéséből az is kiderült, hogy a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal 10,2 százalékosra csökkent, de a munkanélküliek mintegy ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 3,2 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,5 hónap volt.

A munkanélküli nők száma 15 ezerrel nyolcvanezerre csökkent.

Ide kapcsolódik, hogy Matteo Salvini belügyminiszter, az olasz kormánypárt, a Lega vezetője a magyar miniszterelnökkel a milánói prefektúrán tartott sajtótájékoztatón kedden megjegyezte, a magyar kormány gazdaságpolitikáját is példaértékűnek tartja, mivel bebizonyította, hogy egy ország növekedhet, befektethet költségvetési megszorítások nélkül. Emlékeztetett, Magyarországon alacsony a munkanélküliség, nő a gazdaság, és az adórendszer is gazdaságserkentő: Mindez „követendő az olasz kormány számára, amely most dolgozza ki költségvetését”.