Kellemetlen Macronnak a folyamatos zavargás

Komoly erőkkel zajlik az értelmezési verseny: kik is ezek a sárgamellényesek, és kihez kötődhet a mozgalmuk – mondta el lapunknak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-kutató rámutatott: a moz­- galom környékén megjelentek a jobboldali és egyes hírek szerint baloldali radikálisok is, miközben maga a tüntetéshullám kifulladóban van, hiszen az elmúlt hétvégén alig harmadannyian demonstráltak az országban, mint azt megelőzőn.

Emlékezetes, a másfél hete országszerte csaknem 300 ezer embert megmozgató, útblokádokkal és zavargásokkal tarkított tüntetési hullámot azért indították el a feldühödött autósok, mert a kormány a benzin és a gázolaj környezetvédelmi adójának újabb emelését tervezi, így rekordmagasra emelkedne az üzemanyagok ára. Most szombaton országszerte 80 ezren vonultak az utcákra, a mozgalom elérte Párizst is, ahol mintegy nyolcezren tiltakoztak. A fővárosban állítólag jobboldali szélsőségesek is vegyültek a békés tömegbe, akik rátámadtak a rendőrökre, felszedték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton; az egyenruhások könnygázzal oszlatták fel a tömeget. A tiltakozók a Champs-Elysées-n gyülekeztek – noha ide nem kaptak engedélyt –, és helyszíni tudósítások tanúsága szerint komolyabb összecsapások is kialakultak a rendőrökkel, miközben egy újságírót majdnem meglincseltek; egy férfi pedig Anger városában kézigránáttal követelte, hogy Macron tárgyaljon a tüntetőkkel. A mérleg egyébként nyolc sérült, múlt szombaton ez a szám 106 volt, de voltak halálos áldozatok is, főleg a tüntetésekhez köthető balesetek miatt.

Macron éles szavakkal bírálta szombaton a sárgamellényeseket, leszögezve, hogy az országban nincs helye az erőszaknak. „Szégyen azokra, akik a rendőrökre támadtak. Szégyen azokra, akik honfitársaikra és újságírókra támadtak. Szégyen azokra, akik megpróbálják megfélemlíteni választott képviselőinket.”

Soós ennek kapcsán megemlítette, hogy a kormány értelemszerűen próbálja a radikális tüntetőkkel azonosítani a mozgalmat, az ellenzék pedig támogatni a békés megmozdulókat; a sárgamellényesek egyébként nem hajlandók sem pártokkal, sem szakszervezetekkel együttműködni. Az erőszak nyilván nem tesz jót a mozgalom megítélésének, noha a társadalmi támogatottsága továbbra is erős (sőt belga és olasz követői is akadnak).

A párizsi kabinet persze tisztában van azzal, hogy a most demonstrálók nagy része sosem adta volna a voksát Macronékra – mutatott rá Soós. A szakértő szerint alapvetően vidékiekről van szó, akiknek a nagy távolságok megtételéhez van szükségük az autóra. Elképzelhető, hogy Macron tudatos politikai manőverként akarta kivetni a különadót, egy olyan szavazói réteget büntetve, amelyiknek a kegyeiért hiába küzdene, miközben ezzel gesztust gyakorolhat a környezettudatos városi fiatalokra, akik eleve kevesebbet használnak autót.

Ugyanakkor a sárgamellényes mozgalom támogatottsága meglephette Macronékat. Az Elabe közvélemény-kutató felmérése szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a követelésekkel, és 40 százalékuk támogatja a megmozdulást.

A korábbi hajthatatlansággal szem­ben az elnöki hivatal pénteken kijelentette, hogy megértette az állampolgárok üzenetét, és kedden bejelentik az energetikai átmenet irányát, azaz valamiféle kompromisszumos megoldást.

Macron számítása – ha folytatódik a mozgalom kifulladása és radikalizálódása, így a népszerűségvesztése – Soós szerint akár még be is jöhet. A szakértő úgy vélte, hogy a szociális kompenzációs csekk összegének napokban felmerült emelése akár pontot is tehet az ügy végére úgy, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.