Kastély eklektikus ruhában

Ivánc, ez a Rába feletti platóra épült falucska sokat köszönhet a Sigray családnak, amely még a török idők vége felé emelkedett fel, és kapott birtokot a mai Vassurányban. Az előző birtokosok, az Ivánczy család udvarházának a romjain 1740-ben kezdett el építkezni Sigray Károly báró, és öt év alatt fel is húzták a pallérok a mai kastély barokk előzményét. Ő volt az apja a később a budai Vérmezőn, a Martinovics-féle összeesküvés miatt lefejezett Sigray Jakabnak, aki nyilván a saját döntéséből került ilyen helyzetbe, hiszen a családot nem érte retorzió Bécs részéről. A jelenleg húszholdas kastélypark közepén álló egyemeletes, manzárdos épület mintája a Károly apja által a Schilson báróktól megvásárolt, 1723-ban épült vassurányi kastély volt, amiben jelenleg iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendelő működik. Ivánc lett az 1780-ban grófi rangra emelt család birtokainak a központja, ahol nyugat-magyarországi arisztokrata társaihoz hasonlóan a Sigrayak is modern, a legújabb kutatási eredményekre alapuló, mezőgazdasági gépeket használó gazdálkodást folytattak.

A kastély épületének alakítására is jutott jócskán pénz, így öltöztethették 1870 körül új, eklektikus ruhába, majd pedig az amerikai feleség kedvéért gróf Sigray Antal a múlt század húszas éveinek az elején szecessziós átalakításokat is végeztetett a belsejében. A déli, a főbejáratot is magában foglaló homlokzat a nyugati és keleti oldalon négytengelyes rizalittal alakított. A Rába árterére néző északi oldalon nagy erkély van máig, a keleti oldal rizalitjába építették be a kastély kis kápolnáját, és itt található a bevezetőben említett fürdőszoba is.

Bejárata a középtengelyben van. Az épület dísztelennek ható homlokzatait öv- és főpárkány tagolja, az ablakok és ajtók is szalagkeretesek.

A család utolsó és talán legnevezetesebb sarja, Antal itt született 1879-ben. Tanulmányait Budapesten és Angliában folytatta, innen hozhatta magával a lótenyésztés és a lovaglás iránti szenvedélyét, ami egész életét végigkísérte. Az ivánci Hosszú-majorban híres tenyészetet hozott létre, és maga is indult az alagi versenyeken. Világhírűek voltak az angliai derbiken is megfuttatott lovai, köztük a Krúdy Gyula által is emlegetett Naplopó, akinek a húszas évek második felében nemigen akadt párja sem az országban, sem pedig Európában. A Nagy Háború három frontját is megjárt legitimista politikus 1904-től volt tagja a Főrendi Háznak. Fontos szerepe volt 1919 nyarán Nyugat-Magyarországnak a bolsevistáktól való megszabadításában, majd pedig a trianoni döntés ellen szabadcsapatot szervezett birtokán.

A gróf a háborúzás mellett épített is, a kastély főépületétől jobbra található, szintén manzárdos, földszintes „kiskastély” már az ő nevéhez fűződik, mint ahogyan neki köszönheti a falu a két világháború között már működő villanyvilágítást is. Az alpesi stílusú villanytelep a Rába közelében volt, ma már nyomát sem találjuk, de megvannak a maradványai az Iváncra vezető út bal oldalán annak a kiterjedt üvegházas kertészetnek, amit a domboldal forrásának kazánban felmelegített vízével fűtöttek. Erre a nagyszerű létesítményre ma már csak a romos kazánház és az 1919-ben a bolsevizmus bukása miatt hálából állított kőkereszt emlékeztet. Az udvaron álló háromszázéves tulipánfa mellett érdemes a hajdani könyvtárat és a kastély jobb szélére épített kápolnát is megnézni. S ha már itt vagyunk, feltétlenül menjünk be a kastély valami véletlen folytán eredeti állapotában megmaradt fürdőszobájába is, ahol fehér márványból van a padlózatba süllyesztett kád és a mosdó is.

Az ötvenes évektől szakosított szociális otthon működik itt, de ezt a gróf már nem érte meg. A németellenes Sigray Antalt még 1944-ben Mauthausenbe vitték, a szovjet csapatok fosztogatásait ugyan amerikai állampolgár felesége egy csillagos-sávos lobogó kitűzésével megelőzte, de aztán menekülniük kellett. Sigray Antal 1947-ben halt meg utód nélkül Amerikában.