„Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő”

Manfred Webert a viták ellenére támogatásáról biztosította Orbán Viktor (Fotó: Kormany.hu - Árvai Károly)

A német Die Weltnek nyilatkozott múlt héten Orbán Viktor, a lap vasárnapi kiadásában, a Welt am Sonntagban megjelent interjú a lap honlapján németül és angolul, a miniszterelnök oldalán pedig magyarul is teljes terjedelmében elérhető.

A kétoldalú viszonyt illetően Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a politikai véleménykülönbségek ellenére más területeken kiváló az együttműködés. Felidézte, „mi mindig is támogattuk Kohl kancellárnak azt az Európa-vízióját, hogy az országok méretbeli különbségei nem vezethetnek alá- és fölérendeltséghez”, s megjegyezte, ehhez Berlin is tartotta magát a migrációs válságig, akkor azonban törés keletkezett, hiszen hazánk ragaszkodik a nemzeti önvédelemhez, Németországnak azonban „más a filozófiája”.

Orbán szerint „minden, amit 2015 óta megéltünk, még erősebb formában újra meg fog történni”, hiszen az arab világ népessége hamarosan meghaladja az unióét, nem is beszélve Fekete-Afrikáról, „ahol ilyen sok embert aligha tudnak eltartani”. Hangsúlyozta, hazánk határországként folyamatos készültségben van, és tudvalevő, hogy csak a török kormányon múlik, megindul-e Európa felé az ott lévő több millió menekült. De mi el vagyunk szánva arra, hogyha ez bekövetkezne, akkor is megvédjük Magyarország határait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a németek ettől különböző felfogása az eltérő történelmi tapasztalatokból fakad, és abból, hogy ők nem határország.

Az Európai Néppárton (EPP) belüli konfliktusokra utalva úgy vélte, a migráció élezte ki a különbségeket a politikájukban inkább Emmanuel Macron francia elnökhöz közel álló északiakkal. Orbán szerint a baloldal fel akarja szalámizni az EPP-t, a pártcsaládon belüli kritikusai pedig „Lenin nyomán” a baloldal „hasznos idiótái”. Hangsúlyozta, a Fidesz kizárásra nem észszerű alternatíva, és csak a Néppárt ellenfeleinek érdekét szolgálná.

Az információs kampánnyal kapcsolatban kiemelte, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét máshogy ítélik meg keleten és nyugaton, és Közép-Európában például „politikai öngyilkosság” Manfred Weber bajor csúcsjelöltnek azzal kampányolnia, hogy Juncker politikáját folytatná. Ha az EPP győzni szeretne Közép-Európában, azt kell mondania itt: Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy a luxemburgi politikus korábban a Fidesz kizárását javasolta a pártcsaládból, Orbán azt mondta, nem szereti a bosszú politikáját. „Jean-Claude Juncker egy kedves ember. Annyira kedves, hogy az ember a legidétlenebb és legostobább gesztusait is megbocsátja. Én ugyan egy utcai harcos vagyok, de köztem és Juncker között nincsen semmilyen személyes ellenszenv. Ugyanakkor nem tetszenek nekem a nézetei, különösen a szocialista gazdaságpolitikához való közeledése és a bevándorlás támogatása” – fogalmazott. A kizárásra vonatkozó javaslatot illojalitásnak nevezte, s ezzel indokolta a plakátkampánnyal arra adott választ is.

Arra a felvetésre, hogy a plakátoknak antiszemita töltete lehet George Soros miatt, a kormányfő azt mondta, szemben Németországgal, hazánkban senki sem asszociál az antiszemitizmusra a kampányról. Mi a zsidó származású magyarokat elsősorban nem is zsidóknak, hanem magyaroknak tekintjük – tette hozzá. Hangsúlyozta, a zsidó közösség a kormány védelme alatt áll, a jobboldalon korábban jelenlévő antiszemitizmust pedig a kormány visszaszorította. A kormányfő figyelmeztetett, hogy mindeközben Nyugat-Európában a migrációval nő az antiszemitizmus.

„Az egyik oldalon Magyarország áll, amelyet választott vezetői képviselnek. A másik oldalon pedig a senki által meg nem választott, Soros György által finanszírozott nemzetközi civil szervezetek, NGO-k, amelyek azt akarják, hogy egy másfajta migrációs politikát folytassunk. Részünkről ez nem kampány, hanem egy normális magatartás – mondta. A kormányfő egyúttal arra is kitért, hogy „Juncker úr nyugdíjba vonul”, helyére ugyanis hamarosan Frans Timmermans, az Európai Bizottság szociáldemokrata alelnöke, az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje kerül.

A miniszterelnök szerint a szociáldemokrácia belehalt abba, hogy engedett a liberálisoknak, s ha „a kereszténydemokrácia nem áll ellen a liberális fogalmak és koncepciók átvételének, ugyancsak tönkre fog menni”.

Orbán Viktor az interjúban hosszan méltatta Webert, s támogatásáról biztosította a bizottsági elnöki szék körül borítékolható politikai harcok során is.

Röviden

Minden korábbinál több, 95 ország 134 külképviseletén szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nem tartózkodnak Magyarországon. A májusi EP-választáson a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain) akkor szavazhatnak, ha május 17-ig kérik külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A kérelmeket a korábbiaktól eltérően már csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-től lehet benyújtani, illetve ekkortól dolgozhatják fel őket a választási irodák.

A Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Liga párt további erősödését mutatják a szombaton közölt olaszországi felmérések. A Liga 35,9 százalékon áll, szemben a tavaly március 4-i olasz parlamenti választásokon elért 17,4 százalékos eredményével. A kormányzás viszont nem tett jót a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalomnak (M5S), amely jelenleg 21,4 százalékon áll, pedig egy évvel ezelőtt még 32,6 százalékkal az élen végzett a parlamenti választásokon. A jobbközép Forza Italia (FI) 8,6 százalékon áll a tavaly márciusi 14 százalékhoz képest. A balközép Demokrata Párt (PD) a tavalyi 18,5 százalék körül stagnál. A PD vasárnap tartotta főtitkári előválasztását, lapzártánkig ennek eredményéről nem érkezett információ.

Az Európai Néppárt számára a Fidesz nehéz partner, amellyel „nagyon bonyolult” vita folyik azokról a jogszabályokról, amelyeket „Orbán vezetett be Magyarországon az egyetemekkel és a civil szervezetekkel összefüggésben” – jelentette ki Manfred Weber, a néppárt európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje a Lidové Noviny cseh konzervatív napilapnak. „Megköveteljük az alapelvek betartását. Ezek a jogállamiság, a független média és bíróságok, a korrupció elleni harc és a tudományos kutatás szabadsága. Ezeken alapszik az egész Európai Unió” – szögezte le a politikus, aki ígéretet tett arra, hogy ha ő lesz az Európai Bizottság vezetője, minden tagállammal szemben fellép majd, amelyik ezeket megsérti. (UT)

Nyolcoldalas állásfoglalásban válaszol a kormány Brüsszelnek

1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza

Már 2015 óta folyamatosan napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, 2016-ban pedig a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság (EB) bemutatta a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, amely évente több mint 15 ezer ember betelepítését irányozza elő hazánkba egymilliós migrációs hullám esetén. Az Európai Parlament (EP) 2017-ben megszavazta a migránskvóta bevezetését, a jogalkotási folyamat azóta is tart. Mindezt az EB sem tagadja, csak a jogalkotást megbeszélésnek, a be nem fogadott migránsonként akár százezer eurós pénzbüntetést pedig szolidaritásnak nevezi.

2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait

Az EB tavalyi javaslatával azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át határvédelmi jogaik egy részét a Frontexre. A javaslat lehetőséget teremt a bizottságnak, hogy az Európai Tanács jóváhagyása nélkül rendelje el a Frontex beavatkozását a külső határon fekvő államokban, így hazánkban is. Nem véletlen, hogy a brüsszeli bürokraták határmenedzsmentről és nem határvédelemről beszélnek. Ez összhangban van George Soros állásfoglalásával is, amely szerint „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta

Maga Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos is azt mondta évekkel ezelőtt, hogy az EB meg akarja teremteni a humanitárius vízumok kibocsátásának lehetőségét. Az erre vonatkozó javaslatot az EP tavaly ősszel nagy többséggel megszavazta. Eszerint „sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre az unióba, köztük az európai humanitárius vízumokra”. Az EB újra letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást.

4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek

Az EB legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben. Az EP 1,8 milliárd eurós, azaz 570 milliárd forintos összeget szavazott meg a politikaiaktivista-csoportoknak, s a tapasztalatok szerint ebből elsősorban a bevándorláspárti szervezetek részesülnek. Az EB Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely a társadalmi szervezetek támogatásáról szól, kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését, valamint a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet is. Ezt javasolta 2016-ban a Soros által támogatott Liberties is.

5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat

Az EB is elismerte, hogy ők maguk – azaz az európai adófizetők – finanszírozzák a migránskártyaprogramot, amelynek lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki – noha a menedékkérők még nem automatikusan jogosultak védelemre. A jelenség tömegeket érint: a legfrissebb, január havi beszámoló szerint közel 64 ezer fő kapott pénzt migránskártyán keresztül.

6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt

A bizottság tavaly szeptemberben azt javasolta a tagállamoknak, indítson kísérleti programokat afrikai országokkal, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”.

7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

Az EB is elismeri, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Sőt, Frans Timmermans alelnök tavaly decemberben azt mondta, „a következő Bizottság idején a Strukturális Alapok egy jelentős részét városoknak és régióknak juttatjuk, hogy sikerre vigyék az újonnan érkezettek integrációját”.

Az európai emberek érdekei
Deutsch: Sorosnak igenis köze van az uniós migrációs tervekhez

Brüsszel bevándorláspárti terveinek nagyon is sok köze van Soros Györgyhöz – mondta Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján arra reagálva, hogy az Európai Bizottság Magyarországnak címzett levelében a bevándorláspárti brüsszeli tervek kapcsán azt állítja, hogy Soros Györgyhöz az egésznek semmi köze nincs. Deutsch Tamás azt mondta: Soros Györgynek van egy terve, amit Íme a tervem a menekültkáosz megoldására címmel 2015. szeptember 29-én publikált a Market Watch folyóiratban is – emlékeztetett. Soros tucatnyi alkalommal személyesen is találkozott a brüsszeli bürokrácia vezetőivel és egész hálózatot épített ki: egyik legfontosabb brüsszeli lobbiszervezetének képviselői 58 alkalommal találkoztak az európai bürokrácia vezető tisztségviselőivel, „a Soros-birodalomhoz tartozó egyik civil szervezet” nyilvánosságot kapott kimutatása szerint pedig több mint kétszáz hozzájuk hűséges ember dolgozik az európai törvényhozásban – fűzte hozzá. Európának olyan Európai Parlamentre és olyan brüsszeli vezetésre lenne szüksége, amely nem a Soros-birodalom akaratát, hanem az európai emberek érdekeit képviseli, megvédve Európa keresztény kultúráját és biztonságát – jelentette ki Deutsch Tamás. (UT)