Jelentősen emelkedett az építőipari termelés

Az építésgazdaság további bővülését vetíti előre, hogy Magyarországon 2023-ig még 25 ezermilliárd forintos megrendelésállománnyal rendelkeznek az ágazat szereplői – mondta tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és –szabályozásért felelős államtitkára.
A teljes megrendelésállományból 15 ezermilliárd forintot a magyar állam megrendelései tesznek ki, amelyek nagyrészben infrastrukturális fejlesztések. Felhívta a figyelmet, hogy az állami megrendelések a magyar emberek életminőségének a javítását szolgálják. Példaként említette, hogy 2023 végéig az összes megyeszékhelyet összekötik a gyorsforgalmi úthálózat segítségével a fővárossal. Hangsúlyozta, hogy a kormány várakozásai szerint 2018-ban 25 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása az előző év azonos időszakához képest. Számításaikat az is alátámasztja, hogy KSH legfrissebb közlése szerint 2018. január–novemberben 22,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés a 2017-es időszakhoz képest.

Hozzátette, hogy a magyar gazdasági növekedésnek már csak a kapacitáskorlátok szabhatnak határt. Éppen ezért a kormány 2020-ig összesen 36 milliárd forintot biztosít az építőiparban dolgozó kis- és közepes vállalkozások (kkv) modernizációjára, kapacitásbővítésére és technológiai fejlesztésére. Az erről szóló pályázatokhoz a kkv-k számára a kormány tavaly 16 milliárd forintos keretet adott, idén újabb 12 milliárd forintra pályázhatnak, 2020-ban pedig a fennmaradó nyolcmilliárd forintot fordítja a kormány az építésgazdaság kapacitásbővítésére. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a következő három évben több mint háromezermilliárd forintnyi beruházás valósul meg Magyarországon, például a Mercedes-Benz gyárbővítése, amellyel a cég a legmodernebb termelési technológiáját hozza az országba. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a kormány középtávon még körülbelül hétszázezer emberből álló munkaerőtartalékkal számol. Kifejtette, hogy ebben benne vannak a közfoglalkoztatottak, az álláskeresők, az inaktívak, a kisgyermekes anyák, a nyugdíjasok és a külföldön dolgozó magyarok egy része is.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szintén tegnap egy sajtótájékoztatón elmondta: ha az ellenzéken múlna, sem otthonteremtési program, sem építőipari növekedés nem lenne. Az ellenzéki pártok nem támogatták a kormány otthonteremtési programját, nem szavazták meg sem a családi otthonteremtési kedvezményt, sem az otthonteremtésre szánt forrásokat, sem a csökkentett lakásáfát – mondta a szóvivő a távirati iroda közlése szerint. Hozzátette: Gyurcsány és a szocialisták megszüntettek minden otthonteremtési támogatást, amivel nemcsak megdrágították, hanem teljesen kiszámíthatatlanná és kockázatossá is tették az otthonteremtést.

---

Lassult az infláció decemberben

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt, amikor 2,4 százalékos volt az éves infláció. Decemberben átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek árak, azaz tovább lassult az infláció az októberi 3,8, és a novemberi 3,1 százalékos ütemről – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az éves átlagos infláció utoljára 2012-ben volt a tavalyinál magasabb, akkor 5,7 százalékos éves áremelkedést mértek – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkentek az árak tavaly decemberben, ugyanúgy, mint az előző hónapban. Az elemzők három százalék körüli éves átlagos inflációt vártak 2018-ra. Az infláció decemberi és 12 havi lassulásában főszerepet játszott az üzemanyagok árának 6,9 százalékos havi csökkenése.