Ajánló

Hazánk nem lesz bevándorlóország

A kölcsönös tiszteletre kell alapozni a magyar–holland együttműködést – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy szorosak a két állam gazdasági és védelmi kapcsolatai

Az európai politikai kérdéseket illetően több kérdésben is véleménykülönbségek vannak hazánk és Hollandia között Szijjártó Péter szerint, de a higgadt megbeszélések hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország együttműködése sokkal inkább a sikertörténetekről, semmint a vitákról szóljon. A külügyminiszter ennek fényében tárgyalt tegnap holland kollégájával, Stef Blokkal Budapesten.

Szijjarto-Peter
Szijjártó Péter hivatalában fogadta Stef Blok holland külügyminisztert (Fotó: Hegedüs Róbert)

Magyarország és Hollandia máshonnan nézi a világot, de az eltérő megközelítési módok ellenére, ha a kölcsönös tisztelet talaján maradnak, sok mindent meg tudnak beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten, miután holland kollégájával, Stef Blokkal egyeztetett a magyar fővárosban. Szijjártó közös sajtótájékoztatójukon a távirati iroda tudósítása szerint kiemelte: Magyarország megadja és elvárja a tiszteletet, és azt, hogy tiszteletben tartsák, az ország jövőjéről csak a magyarok dönthetnek.

Beszélt arról is, hogy a magyar–holland kapcsolatok tekintetében a gazdasági és védelmi sikereket helyezik előtérbe, és a higgadt megbeszélések hozzájárulnak, hogy az együttműködés sokkal inkább a sikertörténetekről, semmint a vitákról szóljon. A külügyminiszter azon kérdések között, amelyekben nem értenek egyet, kiemelte a migráció ügyét. Úgy látja, az egyet nem értés fakadhat abból a szerepből, amelyet a bevándorlók játszanak a holland társadalomban, viszont szavai szerint Magyarország soha nem volt és nem is lesz bevándorlóország. Megjegyezte: ez magyarázhatja, hogy a két ország ellentétesen szavazott az ENSZ globális migrációs csomagjáról is.

Az elmaradt holland parlamenti látogatásról Szijjártó elmondta: „mi nyitottak vagyunk a párbeszédre”, ha az nem kioktatásról és leckéztetésről szól, és ha a párbeszéd megelőzi a döntést.

Stef Blok holland külügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kétoldalú kapcsolatok erősek, Magyarország és Hollandia szövetségesek a NATO-ban, partnerek az Európai Unióban, továbbá szorosak a gazdasági kapcsolataik. Partnerekként a nézetkülönbségeket is meg tudják vitatni, megoszthatják aggodalmaikat – tette hozzá. Mint mondta, rendben van, hogy nem mindenben értenek egyet, de tiszteletteljes és nyitott párbeszédre van szükség.


Továbbra is kvótát akarnak az EP-ben

„Menekültügyi és Migrációs Alap” létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról vitázik ma strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a szociáldemokrata Miriam Dalli jelentése alapján, amelyről holnap szavaznak is. A jelenlegi Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap utódja célja, hogy „támogassa a tagállamokat a migráció hatékony kezelésében”. A máltai Munkáspárt politikusa által jegyzett dokumentum – amelyhez számos módosító javaslat érkezett – egyebek mellett azt sürgeti, hogy a tagállami menekültügyi és integrációs rendszereket „összehangolt migrációkezelés”, a „szabálytalan és nem biztonságos érkezéseket” pedig „legális és biztonságos útvonalak” váltsák fel. A javaslat utalást tesz a kvótarendszerre is, ugyanis „a tagállamok közötti szolidaritást” szorgalmazza. „Az áttelepítési és áthelyezési mechanizmusok” az előadó indoklása szerint „akkor működnek a legjobban, ha minden tagállam részt vesz bennük, és kizárólag akkor, ha a tagállamok eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek”. Dalli emellett „hatékony és gyors családegyesítést” is sürget.
(ŐM)


Röviden

Az Európai Bizottságon (EB) belül folyamatosan készülnek feljegyzések az összes szakpolitikai területen, ezek a belső anyagok viszont nem képviselik az EB hivatalos álláspontját – írta tegnap az uniós bizottság. Közleményükkel arra a dokumentumra reagáltak, amelyről a hétvégén számolt be az M1 aktuális csatorna, mondván, Brüsszel titokban azon dolgozik, hogy kötelező legyen az ENSZ migrációs csomagja. Hozzátették: a globális migrációs megállapodás az EB hivatalos állásfoglalása szerint jogilag nem kötelező erejű.

Több mint három év alatt mindössze három embert ítéltek el szexuális bűncselekmény miatt a németországi Kölnben 2015 szilveszterén történt nők elleni tömeges támadások ügyében – írta hétfőn a Der Spiegel. A német hírmagazin kiemelte, a kölni rendőrség közvetlenül a bűncselekmények után nyomozócsoportot alakított az ügyek felderítésére, munkájukat pedig a Scotland Yard videóelemző specialistái is segítették. Sok esetben viszont az áldozatok nem tudták egyértelműen felismerni azokat, akik molesztálták őket. A 2015-ös kölni szilveszteren 661 nő esett szexuális bűncselekmény áldozatává. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, akik csoportosan követték el a molesztálásokat.