Hazánk is az Európai Unió növekedési motorjává vált

Határozott alapelvek mentén. Parragh László, az MKIK elnöke, Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök az évnyitón (Fotó: Ficsor Márton)

Amit elértünk, az már valami, de persze nincs olyan szám, amihez ne lehetne még egyet hozzáadni, ezt pedig a gazdasági szféra és a vállalkozói szektor dolgozói tudják a legjobban – mondta beszédében a miniszterelnök. A 2008-as gazdasági válság rávilágított arra, hogy a világban átrendeződés zajlik – ezért kellett átalakítani Magyarországot 2010 után. A megfelelő következtetések levonása után létrehoztuk az úgynevezett magyar modellt amely gazdaság és társadalompolitikai modellből áll, vagyis a közösségek és az egyén kapcsolatának egyensúlyba kellett kerülni és a kereszténydemokrata elvekhez kellett visszatérni. A kereszténydemokrácia pedig arról szól, hogy rehabilitálni kell a keresztény kulturális alapokat és meg kell óvni az ebből a kultúrából kinőtt létformákat, életmódokat. Ezért kiemelten fontos az egyéni méltóság, a tulajdon, a szabad vállalkozás, a család, valamint a nemzeti és hitbéli közösség védelme.

A magyar modell

Ez a struktúra a gazdaságban azt jelenti, hogy a pénzügyekben mindennek rendben kell lenni és semmilyen kilengést nem engedhet meg, még a választási években sem. Ez minden gazdasági siker kiindulópontja. Ezért volt fontos a pénzügyi helyzet stabilizálása és ezért kell az államadósságot magyar kézbe venni – tette hozzá a miniszterelnök. A hazai modell további alappillére a segély helyett munkát alapelv bevezetése is, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtése. Fontos a családbarát Magyarország megteremtése, amelyhez a családtámogatásokon túl komoly szemléletváltozásra is szükség van. A fő célkitűzés persze a demográ­fiai fordulat elérése, nő a születésszám, de még messze vagyunk a kitűzött céloktól. A modell negyedik fontos pontja a teljes foglalkoztatottság elérése, amely már nincs is olyan messze, rövid időn belül az ötmillió dolgozó ember országa lehetünk. A miniszterelnök szerint az ötödik pillér az ipari modernizáció és dimenzióváltás, amely elsősorban a vállalkozók feladata. A magyar gazdaság hatodik és egyben utolsó fontos tartóoszlopa az lehet, ha megbecsüljük és hasznosítjuk, amiben jók vagyunk. Ilyen a mezőgazdaság, a sport, a kultúra, valamint az idegenforgalom is. Elsősorban ezekben kell felismerni az üzleti lehetőségeket.

Magyarország fejlődése inkluzív, azaz mindenkit bevonó, így lehetővé teszi, hogy mindenki lépjen egyet előre. Ennek érdekében a kormány több célkitűzést fogalmazott meg 2030-ig – hangsúlyozta Orbán Viktor. Elsődleges cél, hogy az Európai Unió öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljünk, emellett meg kell állítani a népesedési hanyatlást és fizikai értelemben véve újjá kell építeni a Kárpát-medencét. Meg kell valósítani az energiafüggetlenséget, ehhez pedig szükség van Paks 2-re és a napenergia-fejlesztések növelésére. Emellett a teljes közép-európai térséget egységes gazdasági térséggé kell tenni. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely növeli a határon túli befektetéseket annak érdekében, hogy profitot tudjanak hazahozni a magyar cégek.

Sikeres válságkezelés

A konferencián Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is előadást tartott, amelyben kiemelte, hogy jelenleg a legfőbb cél a fenntartható felzárkózás elérése, amelyhez versenyképességi reformokra van szükség. A jegybank elnöke hozzátette: 2010-ben a magyar gazdaság egy roncs volt, mert egy fenntarthatatlan növekedési pályára lépett. Ezután Magyarországon az Európai Unió legsikeresebb válságkezelése zajlott, amelynek köszönhetően hazánk az egyik növekedési motorjává vált. Matolcsy György elmondta, 2016-tól a MNB több száz szakembere egy versenyképességi programon dolgozik, amely már el is érhető a jegybank honlapján. A háromszázharminc pontos versenyképességi javaslat egyebek között kedvező számlacsomagok kialakítását szorgalmazza nyugdíjasok, szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára és javasolja a hitelek előtörlesztéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek és díjak, köztük a közjegyzői díjak csökkentését.

Egyensúly és növekedés

Az Európai Unió átlagos és a magyar növekedés az elmúlt években jelentősen közelített egymáshoz, így nincs miért szégyenkeznünk – kezdte gazdaságértékelő előadását Varga Mihály pénzügyminiszter. Az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, valamint a vállalkozások termelékenységét. A pénzügyminiszter kiemelte: folyamatosan csökken az államadósság, ami idén már biztosan hetven százalék alá fog menni és az a cél, hogy 2022 végéig hatvan százalék alá csökkenjen. Hozzátette: tartósan alacsony az államháztartási hiány, mérsékelt inflációs környezet van, közel a teljes foglalkoztatás, bővül a kiskereskedelmi forgalom, emelkedik a beruházási kedv és jól halad Magyarország újraiparosítása is. A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően emelkedik a bérszínvonal, nő a foglalkoztatottság és versenyképesebbek vállalkozások.

A kormány 2030-ig megfogalmazott célkitűzései

Az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kell kerülnünk.
Az Európai Unió öt legversenyképesebb országa egyike legyen hazánk.
A népesedési hanyatlás megállítása.
A Kárpát-medence, mint geográfiai egység megerősítése, újjáépítése, együttműködve a környező országokkal.
Meg kell valósítani az energiafüggetlenséget. Ehhez szükség van Paks 2-re és a napenergia-fejlesztések növelésére.
Elkerülhetetlen a Török-áramlat gázvezeték megépítése és az olasz LNG terminálok elérése új vezetékekkel.
A teljes közép-európai térséget tegyük egységes gazdasági térséggé Bajorországtól, Lengyelországon át Szerbiáig.

Röviden

Közzétette tegnap 330 pontból álló versenyképességi programját a Magyar Nemzeti Bank. A javaslat fő céljai közé sorolták a legalább két százalékpont növekedési többlet biztosítását a fejlett országokéhoz képest, az egyszámjegyű szja-t és a GDP-arányos hitelállomány megduplázását egészséges szerkezetben. Évi hét százalék termelékenységnövekedést kell elérni a kkv-szektorban és évente öt százalék nettó reálbérnövekedést: tízezer új exportáló kkv-ra van szükség, a bürokráciát pedig csökkenteni kell, hogy a vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára mérséklődjön.

Az európai gazdaság 2019-ben várhatóan a hetedik egymást követő évben növekedni fog, ám ehhez megfelelő és határozott politikai fellépésre van szükség a beruházások előmozdítása érdekében, segíteni kell a felelős fiskális politikák és a reformok végrehajtását – közölte az Európai Bizottság téli csomagját ismertetve. Összesen 13 uniós tagállamban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt állapított meg az Európai Bizottság. Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos az unió gazdasági és szociális prioritásainak a tagállamok által elért haladásáról közzétett éves áttekintésének ismertetésekor elmondta, Bulgária, Németország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Írország, Hollandia, Portugália, és Románia gazdasága részleges egyensúlyhiánnyal küzd.