Hatékony állami fellépés a korrupcióval szemben

Hetek. Windisch László, Domokos László, Rigó Csaba Balázs, Pintér Sándor, Lajtár István, Handó Tünde és Kónya István (Fotó: MTI - Balogh Zoltán)

Az elmúlt időszak korrupció elleni küzdelmének eredményeit értékelték tegnap azok az állami intézmények, amelyek hét évvel ezelőtt aláírták a korrupcióellenes együttműködést, valamint azok, amelyek később csatlakoztak hozzá. Az eseményen az MTI tudósítása szerint Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: jelentősen előreléptek a korrupció visszaszorításában, ebben pedig fontos szerepe volt az oktatásnak, mert ez teszi lehetővé, hogy a felnövő generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatokat is kivonják a korrupció kísértése alól, a tervek szerint országossá szélesítik az erre létrehozott rendszert. A tárcavezető fontosnak nevezte a kísértés kizárását, az ügyfél és az ügyintéző szétválasztását térben és időben, amit az elektronikus ügyintézési rendszer tesz lehetővé.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy az ügyében pártatlan és tisztességes legyen a bírósági eljárás, ehhez pedig biztosítani kell a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Mint mondta, 2012-ben az integritás stratégiai célként megjelent az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt mondta: jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Szavai szerint a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Euro­justnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen. Hozzátette, kiváló és folyamatos a munkakapcsolatuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával is.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se tartozzon a szürkezónába, ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök. Példaként említette, hogy megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata.

Az Állami Számvevőszék elnöke kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés. Domokos László felvetette, általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, visszaesnek a beruházások. A magyar gazdaság az elmúlt években ezzel homlokegyenest ellentétes fejlődést mutatott – jelezte. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek a korrupció megakadályozását szolgálják. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott, a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi.

Baranya Róbert Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést a Belügyminiszté­rium, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria vezetői együttműködési megállapodásuk aláírásának hetedik évfordulóján.Az elmúlt időszak korrupció elleni küzdelmének eredményeit értékelték tegnap azok az állami intézmények, amelyek hét évvel ezelőtt aláírták a korrupcióellenes együttműködést, valamint azok, amelyek később csatlakoztak hozzá. Az eseményen az MTI tudósítása szerint Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: jelentősen előreléptek a korrupció visszaszorításában, ebben pedig fontos szerepe volt az oktatásnak, mert ez teszi lehetővé, hogy a felnövő generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatokat is kivonják a korrupció kísértése alól, a tervek szerint országossá szélesítik az erre létrehozott rendszert. A tárcavezető fontosnak nevezte a kísértés kizárását, az ügyfél és az ügyintéző szétválasztását térben és időben, amit az elektronikus ügyintézési rendszer tesz lehetővé. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy az ügyében pártatlan és tisztességes legyen a bírósági eljárás, ehhez pedig biztosítani kell a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Mint mondta, 2012-ben az integritás stratégiai célként megjelent az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt mondta: jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Szavai szerint a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Euro­justnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen. Hozzátette, kiváló és folyamatos a munkakapcsolatuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával is. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se tartozzon a szürkezónába, ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök. Példaként említette, hogy megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata. Az Állami Számvevőszék elnöke kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés. Domokos László felvetette, általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, visszaesnek a beruházások. A magyar gazdaság az elmúlt években ezzel homlokegyenest ellentétes fejlődést mutatott – jelezte. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek a korrupció megakadályozását szolgálják. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott, a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi. w