Hasogdzsi-ügy: időt húzhat a keménykedő Washington

Keményen hangzó fenyegetést fogalmazott meg kedden Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az október 2-án az isztambuli szaúdi főkonzulátuson meggyilkolt Haszán Hasogdzsi ellenzéki újságíró halála kapcsán. Mint bejelentette: Washington megvonja a vízumot mindazoktól, akik felelősek a gyilkosságért – ennek kapcsán Rijád már elismerte felelősségét, és érdemi vizsgálatot ígért a szerintük félresikerült akció kapcsán. Donald Trump amerikai elnök „a valaha volt legrosszabb fedőakciónak” nevezte a szaúdi magyarázatot a brutális módszerekkel kivégzett újságíró halálára – ugyanakkor nagyon jó szövetségesnek nevezte a szaúdiakat. Pompeo közölte, a pénzügyi tárca vizsgálja, bevezethetők-e szankciók Rijáddal szemben.

Időközben zajlik a nyomozás, amelynek keretein belül nemrég az újságíró maradványait is megtalálták; egyes sajtóhíresztelések szerint az áldozat személyes tárgyaira is ráleltek egy szaúdi külképviseleti autóban.

A köztévének nyilatkozó Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő tegnap arról beszélt, hogy „államilag szponzorált terrorizmus” történt, a korábban lapunknak nyilatkozó Szalai Máté, a KKI kutatója pedig arról beszélt, hogy a szaúdiak elszámolták magukat. Náluk jóval óvatosabban fogalmazott a Magyar Hírlapnak N. Rózsa Erzsébet, aki kijelentette, Szaúd-Arábia jól láthatóan megkerülhetetlen szereplője a közel-keleti és a világpolitikának egyaránt. A szakértő úgy vélte, a térségbeli változások aktívabb szerepvállalásra sarkallták Rijádot, s ennek a változásnak emblematikus figurája a trónörökös, Mohamed bin Szalmán. Az új, regio­nális hatalmi törekvések ugyanakkor negatívumokkal is járnak, és számos szaúdi intézkedés előtt megdöbbenve áll a nemzetközi közvélemény, beleértve a tavaly novemberben korrupciós vádakkal őrizetbe vett királyi családtagok és üzleti elit esetét vagy a rijádi tévé kameráin keresztül lemondatott libanoni miniszterelnök, Szaad Hariri ügyét – mondta a szakértő. Rijád számára Donald Trump kormánya olyan szövetségesnek tűnik, amelyik mindent hajlandó elfogadni a jó kapcsolatokért cserébe, s erre Washingtonnak szüksége is van, ha Trump komolyan veszi azt a szándékát, hogy novemberben a nullához közelire nyomja le az iráni olajexportot. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szüksége van a szaúdiak olajára, így kérdéses, hogy ezt figyelembe véve hajlandó lesz-e bármilyen szankció mellett dönteni. Ráadásul Szaúd- Arábia számára komoly ütőkártya, hogy az iszlám két szent helye, Mekka és Medina is a területén van, ami a muszlimok körében kikezdhetetlen PR-előnyt jelent. A nemzetközi diplomácia is meglehetősen fragmentált – bár az európai nagyhatalmak már elítélték az újságíró meggyilkolását, egyelőre inkább mindenki kivár.

S valóban, a szakértő szavait alátámasztja, hogy az európai nagyhatalmak mellett igen kevesen kapcsolódtak be az ítélkezésbe, térségünkből például osztrák részről történt lépés, Karin Kneissl külügyminiszter bekérette a bécsi szaúdi nagykövetet.

Az ügyben időközben felemelte szavát Haszan Róháni iráni elnök is, aki közölte: Rijád nem mert volna végrehajtani egy ilyen ak­ciót, ha nem élvezné az Egyesült Államok védelmét. Az államfő ezzel egybekötve mutatott rá: amerikai támogatás nélkül a szaúdiak vélhetőleg nem mernék bombázni a polgári lakosságot sem Jemenben. Róháni felszólította a török kormányt, hogy részrehajlás nélkül vizsgálja ki az ügyet.