Gulyás: Jogunk van dönteni migrációs kérdésekben

Az a küzdelem, amelyet a kormány az elmúlt években a migrációval kapcsolatban folytatott, valójában egy szuverenitásért folytatott küzdelem – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány közös konferenciáján. Gulyás Gergely rámutatott, a migrációs vitákban a legfontosabb kérdés arról szól, hogy milyen esetben dönt egy tagállam és mikor az Európai Unió. Leszögezte, a magyar kormány nem akarta megmondani, hogy mások hogyan döntsenek, de ahhoz ragaszkodott, hogy senki ne vitassa Magyarország jogát arra vonatkozóan, hogy döntéseket hozzon migrációs kérdésekben.

A kancelláriaminiszter rámutatott, Európában a legfontosabb viták szuverenitásviták, és ez az előttünk álló évtizedekben is így lesz. Hozzátette, az Alkotmánybíróság (Ab) és az alkotmánybírósági szerepet ellátó bíróságok jelentősége nőni fog, hiszen legitim módon csak ezek a testületek tudnak korlátokat szabni ilyen ügyekben. Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a magyar Ab elkezdte meghatározni, a szuverenitásnak mely eleme az, amely semmiképpen nem korlátozható, és tagállami hatáskörben kell maradnia.  Szerinte célként kell kitűzni, hogy a politikai nemzetfelfogás meghatározása szempontjából mintaértékűnek számító magyar alaptörvényi szabályozás Európában elfogadott legyen.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, kell lennie olyan erkölcsi alapoknak, amelyek felette állnak a napi politikának. Fel kell lépni az ellen, hogy emberi jogokat politikai bunkónak használjanak, és ezzel megpróbáljanak erkölcsileg lejáratni kormányokat, egyházakat, társadalmi csoportokat – mutatott rá. Hozzátette, ha valaki az egyén jogát mindig a közösség joga fölé helyezi, akkor az individualista szemlélet anarchiába, káoszba torkollhat. A kereszténydemokrácia harmóniát teremt a közösség érdeke és az egyén szabadságjoga között – nyomatékosította.

A humántárca korábbi vezetője felidézte 2006 őszét, a „magyar jogállam újabb kori a megcsúfolásának” időszakát, amikor részben kormányzati vezetők utasítására sértették meg az emberi jogokat. Bár a politikai felelősséget kimondták, a jogi számonkérés kapcsán inkább az áldozatok szembeköpéséről kell beszélni – jegyezte meg.