Ezermilliárdos kézfogás a fővárosért

Új korszakot nyitott a miniszterelnök és a főpolgármester (Fotó: MTI - Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs)

Budapest lehet 2030-ra az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, miután Tarlós István főpolgármesterrel aláírták a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, tizenöt pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása (FKT) is. A kormányfő beszédében hangsúlyozta, Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg. Mindezekhez azonban a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért is hozták létre Tarlós Istvánnal egyetértésben a közfejlesztések tanácsát – folytatta a miniszterelnök. Mint mondta, „2010 óta hétmérföldes csizmával haladunk előre”, elkészült többek között a 4-es metró, a fonódó villamoshálózat, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia és a Szépművészeti Múzeum is.

Ezeken kívül folyamatban van a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett az FKT-nak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése – sorolta Orbán Viktor. Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk – fogalmazott. Kiemelte, Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak, Budapest a magyar nemzet szíve, a budapestiek otthona, amelynek „jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata”. A nemzet fővárosaként méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette, ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik, nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból. Orbán Viktor kitért az FKT megalakítására is, amellyel szavai szerint „újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált”.

Tarlós István az ünnepségen közölte, Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének „jelentősebb befolyása lehet a főváros fejlődésére, mint az elmúlt hetven év során bármikor”. Az eseményen a Pro Urbe Budapest és Budapestért díjakat, valamint a Papp László Budapest Sportdíjat és a Zalabai Gábor-díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért nevű elismeréseket is kiosztották.

Később a főpolgármester a Budapestinfón a kormányfővel aláírt megállapodással kapcsolatban megjegyezte, találóak azok a sajtóhírek, miszerint a megállapodás révén „Orbán és Tarlós kézfogása ezermilliárdot jelent a fővárosnak”. Rámutatott: a megállapodás szerint a kormány és a Főváros közösen dolgozza ki Budapest 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, ennek elfogadásában a főpolgármesternek vétójoga van, alapja pedig a főváros hosszú távú fejlesztési terve lesz. A megállapodás garantálja a főpolgármester és a főváros önállóságát, a budapesti közszolgáltató cégek a fővárosnál maradnak, és közvetlen főpolgármester-választás lesz. A demokráciáért aggódó félelmek nem bizonyosodtak be – fűzte hozzá Tarlós István. A megállapodás részleteire kitérve elmondta, felülvizsgálják a főváros cégeinek és leányvállalatainak helyzetét, majd ezek egy részét megszüntetik: a Közbeszerzési Kft.-t biztosan, a vizsgálat eredményétől függően a BKK-t is.

A főpolgármester egy kérdésre válaszolva elmondta, az FKT-nek ellenzéki tagja is van, Tóth József XIII. kerületi polgármester, akit ő kért fel. A tanács tagja a főváros részéről Tarlós Istvánon kívül két helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor, valamint Riz Levente XVII. kerületi polgármester, fővárosi tanácsnok.

Erősíti a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben a szombaton megalakult közfejlesztési tanács – erről már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Budapestinfón. A tárcavezető beszámolt arról, hogy az FKT megtartotta alakuló ülését a miniszterelnök elnökletével, a főpolgármester társelnökletével. A testület havonta fog ülésezni. A kormány vállalta, ha bármilyen, Budapestet érintő fejlesztés történik, azt a tanácsnak meg kell vitatnia és döntenie kell, a döntések pedig a kormány- és a fővárosi oldal között egyhangúlag születnek. Kormányzati fejlesztéseknél is a főpolgármesterrel, a fővárossal konszenzusra kell jutni.

„Véget ért a Demszky–Hagyó-korszak”

A baloldal csak tönkretette és kifosztotta Budapestet, valamint Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét, a befejezetlen 4-es metró beruházását hagyta maga után – írta közleményében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki az MSZP és a DK szombati nyilatkozataira reagált. A szocialista Horváth Csaba szerint a felek „Budapest kifosztásáról írtak alá szándéknyilatkozatot”. Kocsis Máté közölte, 2010 előtt Budapest csak százmilliárdos adósságoktól, közbeszerzési szabálytalanságoktól volt hangos. Hozzáfűzte, 2010-ben viszont véget ért a Demszky–Hagyó-korszak, „a nokiás dobozok és Horváth Csaba maffiózóöltönyének világa”. Az elhangzottakra a Főpolgámesteri Hivatal úgy reagált: „Horváth Csaba szokás szerint már megint nem értett meg semmit a főpolgármester nyilatkozatából”.