Ajánló
„Erős Európáért akarunk dolgozni”
A májusi EP-választások után változások lesznek az unióban, azt viszont a polgárok fogják eldönteni, hogy milyen irányban – hangsúlyozta Orbán Viktor Pozsonyban
Az európai gazdasági növekedés motorját ma a V4-ek jelentik, amelyek teljesítményükkel, strukturális reformjaikkal, munkanélküliségi rátájuk alapján kiemelkednek és az Európai Unió magját alkotják – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Pozsonyban, a visegrádi országok csúcstalálkozóján. A V4-ek miniszterelnökei mellett Angela Merkel német kancellár is részt vett a szlovák fővárosban megrendezett eseményen, amely után Orbán Viktor elmondta, bár vannak véleménykülönbségek bizonyos kérdésekben a felek között, mindannyian az erős Európáért akarnak dolgozni.
A kormányfő szerint nem lehet megjósolni, mi lesz a májusi európai parlamenti választások után, ugyanakkor biztos, hogy változások lesznek az EU-ban, azt pedig, hogy milyen irányban, a polgárok fogják eldönteni. Hozzátette, hogy a demokrácia képletéből a démoszt nem lehet kihagyni, ugyanis ha ez megtörténne, olyan birodalmat építenének, amely ellen harminc éve, a rendszerváltoztatáskor is fellázadtak. Orbán Viktor úgy véli, a nagy döntésekkel mindenképpen meg kell várni az EP-választásokat, amely után folytatni kell az együttműködést a V4 és Németország között. Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő elmondta, az uniós pénzügyi támogatások terén Magyarország nem fogad el szemrehányást, mivel „a hozzánk érkező pénzek nyolcvan százaléka visszamegy oda, ahonnan jött”.
A csúcstalálkozó házigazdája, Peter Pellegrini szlovák kormányfő elmondta, a V4-ek közös nyilatkozatot írtak alá Németországgal, amelynek célja, hogy az EU továbbra is sikerrel kezelje az előtte álló kihívásokat. Bejelentette, hogy megegyeztek egy olyan projekt előkészítéséről, amellyel segíteni fogják az észak-afrikai Marokkót a migrációs problémák megoldásában. A projekt kapcsán Angela Merkel közölte, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a migráció kiváltó okainak kezelésére. Kiemelte, nagyon fontos a határvédelem, valamint az, hogy az egyes országok dönthessék el, ki érkezhet hozzájuk, nem pedig a migránsok.
Andrej Babis cseh kormányfő szerint az Európai Bizottság (EB) összetételének meg kell változnia a választásokkal, hogy ismét független intézmény legyen, amely minden tagállamot meghallgat. „Nem a demokrácia, hanem a bürokrácia ellen kell harcolnia az EB-nek” – tette hozzá.
Beszédében Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szólt az unió keleti szárnyát fenyegető veszélyekről, megemlítve az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust.
Pellegrini a csúcstalálkozó előtt kétoldalú megbeszélést folytatott a német kancellárral, amelyen Merkel segítségét kérte ahhoz, hogy az európai munkaügyi ügynökségnek országa adhasson otthont. A szlovák kormányfő a kérést azzal indokolta, hogy Szlovákia azon kevés uniós tagországok egyike, ahol nincs jelentős uniós intézmény. Merkel közölte, a kérdésről tovább egyeztetnek majd.
Pintér: Nem sérthet szuverenitást a Frontex
Egyre többen elfogadják azt a magyar álláspontot, hogy a külső határok védelme határozza meg Európa biztonságát – mondta a közmédiának Pintér Sándor belügyminiszter Bukarestben, az EU bel- és igazságügyi minisztereinek informális találkozóján, ahol megállapodtak, hogy a jelenlegi 400-ról 2027-ig tízezer főre emelik a Frontex – az EU határ- és partvédelmi ügynöksége – létszámát. Pintér Sándor leszögezte: a Frontex nem sértheti meg a tagállamok szuverenitását, önkényesen nem vonulhat be sehova átvenni a határ ellenőrzését. (ŐM)
Röviden
Európa problémájára nem a bevándorlás jelenti a megoldást, hanem olyan megoldás kell, amely magában foglalja az Európai Unió bővítését – nyilatkozta az MTI-nek Podgoricából az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt Milo Djukanovic montenegrói elnökkel is tárgyalt.
Svédország további három hónappal, május 11-ig meghosszabbítja a határellenőrzéseket az illegális bevándorlók kiszűrésére – jelentette az MTI.
Megkezdődött tegnap a legnagyobb olaszországi menedékkérő-központ kiürítése. Először egy afrikai férfiakból álló ötvenfős csoportnak kellett elhagynia az intézményt.
A befogadó társadalmak erkölcsi normái szerint a vallási, társadalmi, jogi különbségekből fakadóan egyes közel-keleti és észak-afrikai közösségek súlyosan korlátozzák a nők jogait – mutatott rá a Migrációkutató Intézet. Hangsúlyozták, a nyugati országoknak el kell érniük saját normáik érvényesülését.