Ajánló
Erdoganék győzelme borítékolható volt
Az előre hozott elnökválasztásnak és a parlamenti választásnak sem volt igazi tétje Egeresi szerint, az AKP érdeke volt még a gazdaság visszaesése előtt megméretni magát
Előre hozott elnökválasztás és parlamenti választás volt vasárnap Törökországban, ahol lapzártánkkor elsöprő fölénnyel vezetett mind Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök, mind pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Nagyon más forgatókönyv nem is létezett a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, csak az volt a kérdés, egy vagy két fordulóban győz-e az elnök.
Erdogan papírformaszerű győzelmet aratott a vasárnapi előre hozott elnökválasztáson, az AKP pedig a parlamenti választásokon. Lapzártánkkor, a szavazatok 91,45 százalékának feldolgozottsága mellett, végső eredményt csak éjfélre vártak – a jelenlegi államfő a voksok 53,18 százalékát szerezte meg. Legfőbb ellenlábasa, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje, Muharrem Ince jócskán lemaradt a szavazatok 30,51 százalékával. A harmadik helyen állt 7,75 százalékkal Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) bebörtönzött egykori társelnöke, Meral Aksener, a Jó Párt (IP) női jelöltje pedig a voksok 7,47 százalékát kapta. A jelenlegi felállás alapján tehát Erdogannak megvan az abszolút többsége, nem lesz második forduló. Miniszterelnök-jelöltek nincsenek: a tisztség megszűnik, az áprilisi alkotmánymódosításnak köszönhetően minden eddiginél nagyobb hatalom birtokosa lesz az államfő.
A pártokra adott voksoknál hasonló volt a felállás: a szavazatok 89 százalékos feldolgozottsága mellett az AKP 54,34, a CHP 33,76, a HDP - azaz a kurdok - pedig 10,75 százalékot szereztek.
A parlamentbe jutási küszöb 10 százalék, a részvételi arány magas volt, a csaknem hatvanmillió arra jogosult személy 87,41 százaléka járult a szavazóurnákhoz a 17 órás zárásig. A választási térképen egyébként jól látszik, hogy Erdoganékkal szimpatizál az ország közepe, a kis-ázsiai partvidék Incééknek, a kurd régió Demirtaséknak áll.
Maga az elnök kora délután Isztambulban adta le voksát, és arról beszélt, hogy az elnöki rendszer Törökországot a jelenlegi civilizációk fölé emeli majd; Ince a megfigyelőket a választás tisztaságának megőrzésére, híveit kitartásra buzdította. Választási csalásokra konkrétan csak a CHP panaszkodott, annak szóvivője, Bülent Tezcan a kurd régiókra mutogatott.
Mint lapunknak Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője elmondta, az elnöki rendszer bevezetése miatti „kettős választás” tétje komoly mozgósító erővel bírhatott, az AKP pedig a romló gazdasági helyzet miatt sürgethette a voksolást, hogy kedvezőbb pozícióból indulhasson. A szétaprózott ellenzék miatt az AKP és szövetségesei minimum sima győzelme várható volt, legfeljebb a második forduló szükségessége volt kérdéses. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a sztereotípiákkal ellentétben a nyugat-európai törökök akár nagyobb arányban is voksolhattak Erdoganra, mint az anyaországiak. Ami valószínű, hogy a két évvel ezelőtti puccs utáni készenléti állapotot az ígéretek szerint megszünteti a kormány, amely a gazdaság fejlesztését, stabilitást és új munkahelyeket is ígért. Törökország mindenképpen a térség meghatározó állama marad a Kelet és a Nyugat között egyensúlyozva, s most némi nyugati közeledés várható – sommázta Egeresi.